Hétfő

 Ha nem ismerném a naptárat, akkor azt gondolnám, hogy december elején jàrunk, legalábbis olyan hideg volt hajnalban, mint akkor. Most már annyira vágyom a melegre, hogy sokkal jobban fázom, mint eddig. De ahogy láttam az időjárás előrejelzést, ez lesz egész héten, úgyhogy lesz időm megszokni. 

Délután sajnos elvitte a nagymamámat a mentő. Biztos sokan emlékeztek arra, amikor gyakorlatilag egyik napról a másikra ágyhoz kötött beteg lett, és már nem nagyon volt tiszta a tudata. Ennek már négy éve, azóta is ebben az állapotban van. Sosincs a jelenben, mindig valahonnan a régmúltból előtörő emlékeiből él, de jó erős szervezete van, ami nem adja fel. Borzasztó, hogy mivé lett, és bevallom, már jobb, ha nem látom. Ma azonban furcsábban viselkedett az átlagnál, félreállt a szája. A háziorvosuk nem jött ki megvizsgálni, így mentőt hívtak. Nagyon magas vérnyomást mértek neki, megcsinálták a covid tesztet, megnézték a cukrát, és végül elvitték a sürgősségire. Szegény, gondolom még jobban össze van zavarodva, azt sem tudja hol van, és még a nagyapám sincs mellette, aki egyébként a biztos pont mindig a zűrzavaros elméjében is. Még nem tudunk semmit, fel 11 körül kell telefonálni, azt mondták anyukámnak.