Tartoztam az ördögnek

 Egy egész nappal, úgy tűnik. A tegnapi fejfájás na reggelre nemhogy nem múlt el, hanem inkább rátett még nem is egy, hanem inkább sok lapáttal. Abból is a szivlapát méretűt használta. Úgy ébredtem, hogy azonnal pánikszerűen indultam a gyógyszeres fiókhoz, és már kerestem is az ilyenkor szükséges triót. Ezek, egy kávé, és valami gyorsfelszivodású szénhidrát nagyjából fél óra alatt szokott hatni. Most is ezt vártam, de nem ez történt. Már a keksz evés közben leesett, hogy ez most valami más, mert még csak a felét ettem meg, de abba kellett hagynom, mert a gyomrom igen furcsán viselkedett, és éreztem a fejemben is azt a legalább tíz éve nem érzett, de soha el nem felejthető érzést. Bevallom, kicsit pánikba estem, és volt pár pillanat, amikor tanácstalan voltam, hogy merre induljak, vagy mit csináljak? Úgy döntöttem, a legbölcsebb, ha a kanapéra fekszem. A telefon a kezem ügyében volt, biztos, ami biztos. 

Másfél óra telt el így, akkor kezdtem érezni, hogy a fejem már kicsit jobb, és kezd rázni a hideg, tehát múlóban van végre. 

Túl sok mindent nem tudtam a mai naphoz hozzátenni ezek után sem, mert ha bármit is csináltam, máris újrakezdte a fejem. Voltunk vásarolni, ott is csak félig végeztem, mert jönni kellett.. ahogy hazaértünk, le is kellett megint feküdnöm.

Az sejthető, hogy még a holnapi napom sem lesz teljesen felhőtlen, mert így szokott ez lenni, de azért már elvileg jobb lesz. Legalábbis remélem.