2020. nov. 2.

Valami jó is

 Ma reggel a főnököm átadott egy borítékot, és ezt találtam benne: 


Ezt az év logisztikusa dolgot egyszer már végigcsináltuk Balázzsal, nagyon büszke voltam rá akkor. Most magamra is büszke vagyok, főleg, mert délután még a másik főnököm azért felhívott, hogy elmondja, a meghívót azért kaptam, mert a munkámat és a hozzáállásomat példaértékűnek gondolják, egyúttal szeretné is ezt megköszönni. Reményét fejezte ki, hogy minél jobb helyezést fogok elérni. Ő egyébként szerintem már tudja, hogy mi a végkimenetele az egésznek. 

Igazából hazudnék, ha azt mondanám, hogy mindegy, mert dehogy mindegy. Nyilván nyerni megyek én is, mint Patrik a verseny döntőjébe legutóbb, de ha nem nyertem meg, akkor is nagyon sokat jelent ez az elismerés a főnökeim részéről. 

Jól indult a hét. 

3 megjegyzés: