Messze vagyok az elégedettől is, meg a gyógyulttól is, meg a kipihenttől is. De ez a szabi ilyen volt, és most már kár is keseregnem az egészen, mert úgysem változik tőle semmi, illetve dehogynem, majd rosszabb lesz esetleg. Még van egy hétvége ötösben, ami akár jó is lehet, még akkor is, ha hiába mennék szívesen bárhova kirándulni, és biztos tök jó is lenne a gyerekeknek is, egyszerűen nincs még hozzá elég erőm és energiám. (bár a kocsiban tudok ülni, csak gyalogolni ne kelljen) Úgyhogy majd itthon leszünk.
Nem is tudom amúgy, hogy mi a jófene ez a bigyó, amit elkaptam, vagy összeszedtem valahol.. mert tényleg még ilyen ramatyul nem voltam egy náthától, ráadásul nem is tartott még soha ennyi ideig. Ma meg még a fogam is megfájdult. Ehhez is tuti, hogy köze van a náthának is, épp ezért nem is rohantam a fogorvoshoz vele, mert szerintem elmúlik ez, ahogy lecsitul bennem minden egyéb is majd lassacskán.
Mondjuk az egy vicc, hogy ma, miután elkészült az ebéd, ami kb. tíz perc energiámba került, és megettük, le kellett feküdnöm, mert azt éreztem, mindjárt belehalok annyira fáradt vagyok.
Szörnyű... és szörnyen uncsi. :D
Lehet, hogy a szervezeted jelzett... és legalább így "büntetlenül" pihenhettél kicsit.
VálaszTörlésPersze, biztos így volt.. de attól még én dühös vagyok erre az egészre.. mondjuk már mindegy.. :)
VálaszTörlés