Multikulti

Réges régen nagyon sokat foglalkoztam olyan dolgokkal, amik nem kézzelfoghatóak, vagy épp egyáltalán nem tűnnek reálisnak. És réges régen ezeket szépen meg is fogalmaztam, és ráérő időben meg is osztottam mindenkivel, akit érdekelt. (azzal is, akit nem, csak Ő nem olvasta el)
Mostanság sem foglalkozom kevesebbet ezekkel, csak már sokkal kevesebbszer írom le. :) Ennek semmi más oka nincs, csak simán a lustaság, és az időhiány. Elég kemény helyzet érdekes és értelmes gondolatokat papírra (monitorra) vetni úgy, hogy közben már leragad a szemem.
Azt akarom ezzel csak mondani, hogy tulajdonképpen mondhatnám magamra, hogy egyfajta vallási multikulti vagyok, még ha ilyen nem is létezik. Mert én pont ugyanúgy hiszek Istenben, mint ahogy hiszem, hogy vannak angyalok, meg hogy létezik a szellemvilág. Sőt, az is elég megingathatlan hitem, hogy nem csak ez az egy életünk van, hanem akármennyi.
Egészen biztos vagyok abban, hogy minden okkal történik az életünkben, és minden úgy alakul épp, hogy az a mi fejlődésünket szolgálja. Nem mindig esik le azonnal az ejtőernyős fatantusz, főleg olyankor, mikor épp nehézségekkel találom szembe magam. De a nehézségek mind-mind olyan hegyek, amiket ha megmászok, utána büszke vagyok rá, hogy megtettem. Egy kis ücsörgés közben elmesélem magamnak, hogy milyen is volt az odavezető út, csomagolom az élményeket, amiket út közben szereztem. Vannak, amiket azonnal kidobok, mert nem akarok vele többet foglalkozni. És vannak, amiket kicsit tovább tartogatok még.
Részt vesznek időről időre olyan emberek az életemben, akik nem szimpatikusak, és még az én elfogadó lényem sem képes velük semmilyen módon kommunikálni. Őket egy darabig hagyom, hátha az én következtetéseim rosszak. Ilyenkor mondjuk még rabolják az energiámat rendesen.
Aztán pedig, amikor végképp kiderül, jól tudom e érezni magam vele egy percre is akár, akkor megállok, és gondolkodom. Arra törekszem, hogy egyetlen emberi kapcsolatom se záruljon keserűséggel, vagy haraggal. De Őket nem engedem többé magamhoz. Semmilyen értelemben. Nem azért, mert én különb vagyok bárkinél is, szó sincs erről.. De a mindennapokban nem harcolok én senkivel sem egyik dimenzióban sem. Nem könnyű egyébként, és még alig-alig sikerül az epés megjegyzéseket figyelmen kívül hagyni. De haladok.. néha már észre sem veszem. :)