2019. ápr. 16.

Ha nagy leszek

Amikor kisgyerekként megkérdezték tőlem, hogy mi leszel, Diácska (hogy utáltam, amikor így neveztek), ha nagy leszel, akkor egy bizonyos êletkorig az volt a vàlaszom, hogy anyuka. Tökéletes életnek tűnt anyukának lenni akkoriban. (Amúgy tényleg így is van) Aztán kicsit nagyobb koromban már nem csak anyuka akartam lenni, hanem írónő is. Vagy újságíró.
Tizenévesen tökéletesen biztos voltam benne, hogy anyukaság mellett könyvelő leszek. Imádtam az iskolában is a tantárgyat, lenyűgözött, hogy milyen rendet lehet teremteni a számkupacok, számlák között. Szerettem akkor is, amikor ez volt a munkám.
Aztán igaziból anyuka lettem, és az anyuka lét nagyon sok mindent megváltoztatott bennem. A könyvelő szakmából végzetesen lemaradtam, és nagyon sokáig csak a pénzkeresés volt fontos.
Mostanra változott meg ez is, mert a pénzkeresés mellett már fontos, hogy olyat szeretnék csinálni, amihez szükség van folyamatos fejlődésre.
A múltkor már említettem, hogy helyettesíteni tanulok. Ha nagy leszek, koordinátor leszek, nem áruátvevő .
Ma új helyzet állt elő ezzel kapcsolatban. A lány, akinek a helyettesítését tanulom, babát vár. Veszélyeztetett terhesként. Valószínűleg holnap megtudjuk, hogy az üzemorvos engedi e dolgozni így, vagy nem. Ha nem, akkor nagyon gyorsan fel fogok nőni, akár már a következő munkanapon. Azt nem mondom, hogy nyugodt vagyok, mert nagyon sok mindent nem tudok még. De ha úgy adódik, meg kell oldanom valahogy.
De azért...egyszer, ha igazán nagy leszek, írónő leszek. És nagymama is.

1 megjegyzés:

  1. Húha! Hajrá Dius!
    Képzeld én sosme válaszoltam azt, hogy anyuka leszek:) Tudtam, hogy lesz gyerekem, és hogy nem három ( mi hárman voltunk), de én ügyvéd akartam lenni vagy Joy Adamson. Sajnos 14 éves koromra már fogalmam sem volt, hogy mi akarok lenni, most sem tudom, azaz de BOLDOG:)

    VálaszTörlés