Büszke

Szégyen gyalázat, hogy tegnap képes voltam csak azzal foglalkozni, hogy megint rendesen működik a telefonom, azt még el sem meséltem, hogy Eriknek micsoda sikerélménye volt.
Még mindenki emlékszik rá szerintem, milyen volt általános iskolában a történelem jegye...majdnem meg is buktatta a tanár ebből a tantárgyból. Akkor is tudtam, csak olyan kis szánalmas magyarázkodásnak tűnt addigra már minden vele kapcsolatban, mert nyolc éve mondogattam ugyanazt. Sőt, már az óvó nénik is elnéző mosollyal hallgatták, amikor azt mondtam, ennek a gyereknek csak arra van szüksége, hogy érezze, szeretik őt önmagáért. Nem kell több, ennyi csak. Igaz, azt belátom, nem könnyű őt szeretni idegen emberként. És még nehezebb volt ez sok évvel ezelőtt, mert minden kudarc csak beljebb zárta őt a maga világába, minden rosszul sikerült dolog után egyre inkább elhitte ő is önmagáról, hogy tényleg olyan hülye, mint aminek a tanárai többsége tartotta.
Nos...ez a gyerek, akit végtelenül csodálok azért a tartásért, ahogy mindezt viselte, a középiskolában rátalált arra az emberre, aki szereti őt, úgy, ahogy van. Pedig emlékszem rá, hogy amikor először meglátta, félt tőle.
Az a gyerek, aki volt általános iskolában, nincs már itt. A görcsös, bizonytalan, inkább csendben maradós Erik a múlté. Ott maradt a régi iskolában. A mostani Erik magabiztos, tájékozott, komoly, empatikus, ragaszkodó és kötelességtudó is. A mostani Erik egy újabb fül-és garat gyulladás ellenére is utazik Szombathelyre, mert az a tanára, aki szereti őt, aki bízik benne, őt és még két másik fiút vàlasztotta a töri versenyre, amit a Premontrei rend iskolái egymás között rendeztek. A mostani Erik elegánsan, zakóban megy, ahogy kérték. A mostani Erik hatszáz ember előtt tart előadást, és utána még külön meg is dicsérik vadidegen emberek is. Büszkén mesélte, hogy volt, aki úgy gratulált neki, hogy "egy ilyen előadással a szakdolgozat védés is menni fog"
Nagyon boldog vagyok, ahogy látom őt végre ilyennek. Nem jövök azzal, hogy ugye megmondtam, hogy nem lényegesek az osztályzatok, mert a fenti történet szerintem bőven kimeríti ezt.
Ja...a versenyen harmadikok lettek, egy ponttal lemaradva második, és kettővel az első mögött.