Csetresz

Van ebben a rohanó világban az a dolog, amikor már alig ragaszkodunk dolgokhoz. Szemrebbenés nélkül cseréljük le a régi, kevésbé működő dolgainkat újra, nem halmozunk magunk köré mindenféle apróságot. Nincsenek már szalvéta gyűjtemények (bár mintha az enyém még ott lenne a padláson), sem egyebek
 Igaz, idő sem nagyon van arra, hogy bármi ilyen fölött nosztalgiázzunk.
Emlékszem rá, hogy régen, amikor takarítanunk kellett a mamánál, a rengeteg csetreszét egyesével csodáltuk meg, és kérdezősködtünk, hogy honnan van. Tudta mindegyikről, hogy kitől kapta, milyen alkalomra.
Az én unokáim nemigen tesznek majd fel nekem ilyen kérdéseket, nem is nagyon lesz miről, mert ilyesmi csetreszem nem nagyon van. Ajándékba meg végképp nem kaptam senkitől.
Arról jutott ez eszembe amúgy, hogy a telefonom napok óta nem működik rendesen. Simán ráfogtam az internet szolgáltatóra, de aztán rövid úton kiderült, hogy a hiba minden bizonnyal az én készülékemben van. Valószínűleg újra kell telepíteni, mert valami béta verzió akármi fut rajta, és emiatt nem frissítbúgy, ahogy kéne. Egy ilyen újra telepítés meg azzal jár, hogy egy csomó csetresz el fog tűnni. Nem feltétlenül fontos dolgok, de mégis olyanok, amiktől ez a telefon az enyém. Azt tudom, hogy a legutolsó ilyen után hetekig csak a legszükségesebb dolgokra használtam a telefonomat, mert olyan volt, mintha nem is enyém lenne. De hát mindegy, mert azt is utálom, hogy a mobilnet gyorsabb, mint a wifi. (És a mobilnet keret meg ugye véges)
De bevallom, ezért nincsenek csetreszeim sem...mert ha valamelyik összetörne, mindig azt akarnám pótolni, vagy visszakapni.