Már csak azért sem, mert ezek a meccsnapok olyanok nekem, mint másoknak a futás, vagy a tánc, vagy bármi, ami kikapcsol és feltölt. Minden héten van mire várni, és minden szombaton ott van az izgalom, a várakozás, ha minden jól megy, akkor hatalmas eufória meccsenként akár többször is. Minden egyes ilyen nap egy újabb élmény, minden egyes ilyen meccsen újra és újra átélhetem, hogy milyen jó ide tartozni. Mindezeken túl, minden egyes ilyen napon együtt vagyunk, közös élményeket szerzünk.
A mai meccs az egyik legfontosabb volt. Mindenki bele is adott mindent, tizennyolcezer szurkoló űzte-hajtotta a lelàtón azt a tizenegy játékost, akik ma este a csapat színeiben küzdöttek a harmincadik bajnoki címért. A Videotont fogadtuk, akiktől az elmúlt meccseinken rendre kikaptunk, a kupából is ők ejtettek ki minket (meg persze mi magunkat a butaságokkal). De ma este 18011 ember ellen játszottak. 4:1-re győztünk. Együtt. Mert együtt minden sikerülhet.
Én olvasom a meccsnapokat is csak nem tudok mit írni annyira béna vagyok fociból :D A fotóknak szoktam örülni, mert látom mekkorák már a fiúk és milyen szép nagyok lettek.
VálaszTörlésMint nálad, nálam sem nagyon olvassák túl sokan ezeket a beszámolókat :) , de persze nem is ez a lényeg, én itt nálad is mindig elolvasom :) ... Mert hatalmas élmény nekünk is és a tegnapi is annyira szuper volt, végig csak örömködtünk és fergeteges volt az egész, együtt, ahogy írod :) !!!
VálaszTörlésJaj, és azt lefelejtettem, hogy nézegettelek benneteket merre vagytok, főleg a gólok után, de gondoltam, hogy kb. annyira tomboltok, mint mi :) ...
VálaszTörlés