Van az úgy, hogy az ember álmodik valamiről, aztán amikor megvalósul, akkor először rémálom lesz belőle. Holnap úgy találom magam, hogy bedobnak egyenesen a mélyvízbe. Nemigen volt kérdés, hogy tudok e úszni, egyszerűen csak ma délután a kezembe adták az úszáshoz szükséges felszereléseket, és gondolták, minden adott ahhoz, hogy holnap reggel ugorjak egy elegáns fejest.
Azt nem mondom, hogy nyugodt vagyok, mert nem. Épp csak arra érzem magam képesnek, hogy elevickéljek valahogy a medencében, és örülhetek majd, ha a nap végén még majd ki tudok mászni valahogy.
De nem olyan fából faragtak, aki minden nehézség ellenére nem próbál meg mindent a cél érdekében.
Nehezített pálya lesz, néha beterítenek majd a hullámok is, és valószínűleg sokszor kell majd levegőért kapkodnom, de megtanulok úgy úszni, ahogy az elvárható. Csak mert ha meg tudtam álmodni, meg is tudom valósítani.
Hogy sokkal érthetőbb legyen: a kolléganő, aki babát vár, holnaptól nem dolgozhat. A betanításnak körülbelül a negyedénél tartottunk.
Hát, hümmm... nagyon drukkolok! :-)
VálaszTörlésHűha..., szorítok, drukkolok, Dius :) !!!
VálaszTörlésBiztos, hogy megoldod, szép úszás lesz! :)
VálaszTörlésPopianyu
Biztos menni fog!
VálaszTörlésTegnap nem tudtam neked írni, de gondolatban veled voltam. Rengeteget küzdöttél ezért az álmodért, vártál rá... élvezd, szeresd. Kívánom, hogy még annál is jobb legyen, mint az álmaidban.
VálaszTörlés