Ma már sokkal közelebb volt a hétvége, mint a héten eddig bármikor. Nem is baj, mert igazából megbántam már, hogy nem hallgattam senkire, és a látszólag semmi kis náthámmal nem maradtam itthon. Nem azért, mert olyan rosszul lennék, de jól sem. Ma megint katasztrófa, hogy mennyire el van dugulva az orrom. Amúgy azon is gondolkodtam, hogy lehet, hogy most már én is allergiás vagyok valamire..
Erik kapott ma antibiotikumot, ahogy sejtettem, a köhögésre inhalációs port. Mondta neki a doki, hogy kérje el tőlem hozzá az inhalálót, abból felesleges lenne még egyet itthon tartani, mert egyébként nem olcsó. Mindig rácsodálkozom erre, hogy micsoda memóriája van, nem csak azt rakja össze, hogy ki kihez tartozik, de még azt is tudja, hogy hónapokkal ezelőtt mit írt fel nekem.
Elég fáradt voltam ma a tegnap esti meccs után, de nem volt olyan rossz a helyzet, mint múlt héten. Azért most már várom, hogy majd nemsokára már mehetek aludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése