Ma délelőtt volt a kolleganőnk temetése. Nagyon sokan voltunk, ha látta valahonnan, hogy mennyien jöttek el az utolsó búcsúra, biztosan meghatódott volna. Sajnos ez a borzasztó szél kicsit elvett mindenkitől a búcsú közben, mert nagyon kellett arra koncentrálni, hogy talpon tudjunk egyáltalán maradni.
Arra számítottam, hogy mire hazaérek, a fiúk várnak az ebéddel. Helyette arra érkeztem, hogy a csirke ugyan bent van a sütőben, de a sütő nem megy. Meg egyébként is néma csend volt..úgyhogy egy pillanat alatt leesett, hogy itt áramszünet van. Egy óra után pizzát rendeltünk, mert addigra már nagyon éhesek voltunk, és azt meg sejtettük, hogy ha másfél óra alatt nem lett áram, akkor nem öt percen belül lesz. És még szerencsénk is volt, mert nálunk három óra után már volt, de láttam a városi csoportban, hogy vannak olyan utcák, ahol még este hétkor sem volt. A csirke egyébként végül vacsora lett.
A szél tombol rendesen még most is, és nagyon hideget hozott magával. Remélem ez az utolsó fellángolás a télből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése