A szél nekem sosem volt a barátom, mostanára meg egyenesen utálom is. Minden porcikámban érzem ahogy fúj, a huzat felidegesít, szóval tök jól meglennék nélküle. De azért ma is volt részünk bőven benne, ahogy a nagyanyám mondta mindig "a Kálmánt szolgálatba állítottak".
Reggel úgy riadtam fel a telefonom hangjára, hogy majdnem infarktust is kaptam ott helyben. Nem nagyon voltam egy pillanatra képben, hogy honnan jön a hang, és leginkább miért zenél, aztán leesett. Arra kíváncsi vagyok, hogy valaha is lesz e belőlem olyan, aki hajnalban kukorekol. Nem tudom elképzelni, de hát bármi megtörténhet.
Ma este egyébként már körülbelül százat tüsszentettem, ami nem túl jó ómen. Reménykedem, hogy egy jó fürdő csodát tesz, és nem lesz ebből semmi. Nagy befolyásom nincs erre, majd meglátjuk mi lesz.
Köszönöm a gyógytornás ötleteket. Úgy döntöttem, előbb szeretném tudni mi van ott, ahol fáj, vagy van e ott valami egyáltalán. A héten kerek időpontot reumatológushoz, és onnan majd megyek tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése