Furcsa nap

 Reggel úgy ébredtem, mint akit éjjel jól agyonvertek, és még minimum valami teherautó elgázolt. Nagyon nehezen tértem magamhoz, de gondoltam, biztos öregszem, és már nem bírom úgy az esti meccseket, mint régen, majd jobb lesz egy kávé után. Kettő után sem lett jobb, és még a gyönyörű, tavaszias napsütés sem sokat javított a helyzeten. Betegnek éreztem magam, sőt, egy idő után már meg voltam róla győződve, hogy egészen biztos, hogy nem csak a kovid éppen aktuális variánsát kaptam el, de még mellette legalább háromféle egyéb kórt is. Minden tagom nehéz volt, nehezemre esett a járás, felemelni a kezemet, időnként szédültem, néha fájt a fejem is. Elég szürreális élmény volt. Közben persze dolgoztam, igyekeztem normálisan elvégezni a feladataimat, de háromkor feladtam, és hazajöttünk. 

Itthon volt egy gyorsteszt, amit megcsináltam, de persze negatív lett. Ha dolgozik is bennem akármi, nem mutatja ki. Egyértelmű tüneteim meg nincsenek (bár ahogy olvasom mostanában, gyakorlatilag mindenféle tünet van már), van viszont három oltásom, ismerve a háziorvosomat, gondoltam, kár most őt ezzel zargatni, pcr tesztet nem fog kérni, de majd meglátom mi lesz reggel. 

Volt pár dolog, amit mindenképpen venni kellett, így a sparba azért bementünk, de a vásárlás után csak bepakoltam a mosogatógépet, és lefeküdtem. Aludtam is fél kilencig (azt azért őszintén remélem, hogy emiatt nem hajnali kettőig leszek ébren). Valamivel jobb lett a helyzet, de még nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez így is marad. Holnap már péntek, korábban jövök haza egyébként is, ha nem nagyon muszáj, akkor nem maradok itthon, de ha ugyanúgy ébredek, mint ma reggel, akkor nem kínozom magam.