Ma Eszter napja van...

.. és így hívják az én legjobb barátnőmet. Sokat gondolkodtam, hogy azok után, hogy a múlt hetem olyan volt, amilyen, így aztán a meglepivel kicsúsztam az időből, mivel is tehetném neki kicsit szebbé a mai napot.
Nem mondom, hogy már tudom. Mégis, úgy döntöttem, hogy akkor ma, leírom Neki, hogy mit is jelent.
Három és fél éve kezdődött az interneten. Nem rögtön jött köztünk az igazi összhang, de ma már tudom, ennek csak az lehetett az oka, hogy kicsit irigy voltam. Arra, ami akkor nekem olyan tökéletesnek tűnt. Ma már tudom, szerencsére ő is csak annyira tökéletes, vagy tökéletlen, mint én, vagy mint bárki más. Az internetes fórumon majdnem egy évig is irkáltunk egymásnak, míg aztán történt, hogy sokáig nem jelentkezett. És gondoltam egy merészet, megkerestem a honlapjukon az ő telefonszámát, és felhívtam, mert aggódtam érte. Azt hiszem, valamikor itt kezdődött az, amiből ez lett, ami mostanság van. Mert attól a telefonhívástól valahogy minden megváltozott köztünk. Vagy csak egy plusz lökést adott neki, mert mindig is ott lógott a levegőben, nem tudom. Az biztos, hogy azóta kölcsönösen örömködünk együtt, mérgelődünk együtt, szomorkodunk, sírunk, vigasztalunk, vagy épp gondolkodunk. Olyan természetes lett, hogy bármi történik, automatikusan nyúlok a telefonomért, mert tudom, majd nála találok vigaszt, akár csak azzal is, hogy meghallgat, vagy épp ő lesz az, aki tökéletesen érteni fogja az összes kusza gondolatomat legyen szó a gyerekekről, a páromról, munkahelyekről. Teljes természetességgel beszélünk kényes témákról is, úgy, ahogy senki mással sem.
Az utóbbi időben sok minden változott körülöttem, veszítettem el két barátot is (vagy csak már nem olyanok, mint rég). De Ő mindig ugyanaz maradt. Lehettem én a pokol legmélyebb bugyraiban is, vagy épp fél méterrel a föld fölött. Mára az egyetlen igaz barátom.
Sokszor kívántam már, hogy bár lenne Ő a testvérem. Vagy legalább, ha ez nem is, bár laknánk egy kicsivel közelebb egymáshoz, hogy amikor úgy érzem, segítségre lenne szüksége, akkor csak kilépnék a kapun, és mondjuk a szomszéd kapun belépve elvihetném a gyerekeit a zeneiskolába, vagy elmehetnék értük, vagy csak főznék neki egy kávét, amit nyugodtan megihat.
És ma, személyesen köszönthettem volna fel a névnapján. :)
Így most csak ezúton mondhatom: Drága barátnőm, nagyon boldog névnapot kívánok Neked.