2017. dec. 2.

Vègre

Azt mindenki tudja rólam, hogy a hideggel nem vagyok valami jó viszonyban. Amikor még mínusz fokok is vannak már, na, az meg leginkább kínzással is felèr.
Azt is mindenki tudja rólam, hogy amikor csak tehetem, ott akarok lenni a Fradi meccsein.
Amikor a kettő èpp egybeesik, akkor természetesen győz a Fradi. (mert a Fradi akkor is győz, ha nem) Így aztán ma dacolva minden hideggel, Fradi meccsen voltunk. De mèg micsoda meccsen... Règ nem láttam őket ilyen jól, lelkesen, motiváltan játszani, ès az első gól után már a lábam sem fázott. 😁
Fantasztikus èlmèny volt, nyertünk, ès ezzel a győzelemmel megint ott vagyunk az első helyen. (Azt hagyjuk, hogy a Videoton is...ők nem szamítanak....)
A meccs után a villamos megálló felè mèg megallítottak minket a rendőrök, mert a vendègszurkolókat kísèrtèk a vasútállomásra. Spontán összeverődött társaságunk èneke is kísèrte őket (tessèk hallani az iróniát a hangomban), ez is tök jó èlmèny volt.
Aztán, hogy mèg ne èrjen vèget az èlmènyek sora, a villamoson vègighallgattuk egy fradista fiú, ès egy videotonos fiú (ő nem volt szomjas) beszèlgetèsèt. Mire a vidis fiú leszállt, telefonszámot is cserèltek, ès megbeszèltèk, hogy majd összejönnek egy sörre, vagy egyet kajálni.
Amúgy pont erről szólna ez azok között, akik szeretik a focit. Mert a lelátókon utáljuk egymást, de ha a vège a meccsnek, akkor az utálatot nem hozzuk magunkkal. (Ez alól nálam csak Lazovics kivètel, őt mindenhol utálom 😁)
Nem bántam meg a fagyoskodást, mert nagyon jó volt ott lenni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése