Könyves péntek

 

Ez is egy olyan könyv, ami már egy ideje a polcomon van, ajándékba kaptam még valamikor, de mindig volt fontosabb könyvtári könyv. Múlt héten úgy jártam, hogy kiolvastam át összes könyvtári könyvet, de nem volt időm elmenni újakért, így levettem a polcról. 

Az első pár oldal nem tetszett, és majdnem abba is hagytam az olvasást, de aztán egyáltalán nem bántam megy hogy nem így tettem. Már értem, hogy miért találkoztam lépten-nyomon egy időben ezzel a könyvvel. Menet közben én is komoly rajongója lettem. 

Az írónő fantasztikusan bánik a szavakkal, úgy ír, hogy olvasás közben filmszerű élményem volt. Nem fogom megnézni a filmet, mert nem szeretnék csalódni, ha nem olyan szép minden, mint ahogy én elképzeltem magamnak. 

Az egészen különleges élmény, hogy végigkísérhetjük egy kislány felnőtté válását valami egészen elképesztő körülmények között. Egyszerre szívszorító és felemelő, hogy az események hatására a különlegesen képességei mennyit fejlődnek, a társas kapcsolatai pedig ugyanoda kerülnek vissza, ahonnan indul. Mégsem éreztem egy percig sem igazi szomorúságot, bármi történt is a könyvben, mert közben mindig ott motoszkált bennem a csodálattal teli mindenféle egyéb érzés, amitől mégis sokkal inkább felemelő volt, mint bármi más. 

Még pár oldal hátravan, úgyhogy még nem tudom, végül lesz e happy end, vagy valami egészen más befejezésre kell számítani. 

Olvassátok el, nagyon szép, és nagyon olyan, ami sokat ad.