Ma reggel bármeddig tudtam volna ágyban maradni. Olyan jól esett a takaró alatt feküdni, és még ha csak percekre is, de visszabóbiskolni egy kicsit. Igaz, csak olyan felületesen, amikor még annak is egy kicsit a tudatában van az ember, hogy hopp, most elaludtam, de ahogy ez a gondolat megszületik, már újra nyitva is van a szemem is.
Az eső egész délelőtt esett, úgy tűnt, soha többé nem is áll már el, mert folyamatosan érkeztek a felhő utánpótlások is. De aztán szerencsére délután mégis kisütött a nap, ami azért egészen más színt adott mindennek.
Munka után rögtön az oviba mentem, a húgom kisfia ballagott ma. Érdekes érzés volt ott lenni, és átélni újra egy ilyen eseményt. Nem akarok én semmi rosszat mondani senkire sem, de azért az szembetűnő volt, hogy nem csak a "gyerek anyag" változott, az óvó nénik sem olyanok már mint régen.
Most meg még fel szemmel nézem az Írország -Magyarország barátságos meccset, de szerintem a második félidőt már csak hallgatom a fürdőből fél füllel, mert nagyon fázom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése