2024. jún. 1.

Elsőnek egy utolsó

 Egészen a mai napig sohasem voltam nagy koncerten. Kisebbeken sem nagyon, de azért az előfordult már. Olyan sem volt még sohasem, hogy egy futball arénába ne focimeccsre menjek. Ma mindkét hiányosságot pótoltam. Nem is akármilyen koncerttel indult az első ilyen élményem, mint a Hungária utolsó koncertjével a Puskás Arénában. Most vagy soha címmel hirdették, sejtjük, hogy miért...Dolly 76 éves, Fenyő elmúlt 80, sok idejük sajnos nincs már arra, hogy egész estés koncerteket adjanak. 

Visszaköszönt a gyerekkorom ma este a zenéjükkel, és fejbe vágott egyúttal az is, hogy mennyi idő telt el azóta, hiszen látszik-hallatszik mindenkin, hogy bizony, 40 év is eltelt már azóta, mióta fénykorukban Csókkirályok, Limbókirályok és Twist miniszterek voltak. Az élményből nem vett el semmit, fantasztikus volt az egész, minden perce csoda volt. 




1 megjegyzés:

  1. Aréna koncerten még én sem voltam, de én nagyon szeretek koncertre járni. Régen is szerettem, már gimis koromban is ellógtunk az osztàlytársaimmal Miskolcra Edda koncertre, úgy hogy otthon úgy tudták a helyi mozoban vagyok. Na de pszttt🤫
    Újabban megint többször megyek 🙂 de most tudják itthon 🤣

    VálaszTörlés