Nem tudom, hányféle forgatókönyv volt erre az alkalomra, de nagyjából május óta hetente változott. Még két héttel ezelőtt is úgy volt, hogy senki nem mehet rajtuk kívül, nem kockáztatnak. Aztán a nyaralás közben érkezett a hír Patriktól, hogy mindenkihez két fő hozzátartozó mehet, de semmiképpen sem lesz a hagyományos diplomaosztó, a hozzátartozóknak különtermekben streamen fogják közvetíteni. Az első reakciónk az volt, hogy hát akkor köszi..
Aztán átgondoltan, hogy micsoda hozzáállás ez részünkről. A helyzet olyan, amilyen, alkalmazkodni kell, és elfogadni a morzsákat is, ami jut. Ez az alkalom csak és kizárólag egyszer történik meg, és ha ezt így tudjuk átélni, akkor pont olyan kötelességünk ezt megtenni, mint ahogy ez a gyerek megtette az utolsó három félévben az egyetemi tanulmányai során.
Igényelt némi logisztikát, hogy valóban ott tudjunk lenni, mert azért dolgozni is kellett ma is. De logisztikából jók vagyunk, és sikerült minden akadály elhárítani. Tulajdonképpen tök jó fej kollégáink vannak, mert akitől segítséget kellett kérni emiatt, mindenki azonnal igent mondott, és velünk örült, hogy legalább ott lehetünk.
Hajnali öttől háromnegyed tizenegyig dolgoztunk, majd hazarobogtunk, tíz perc alatt átöltöztünk (vettem két új ruhát is az alkalomra, de tegnap rájöttem, hogy egyikhez sincs cipőm), és már indultunk is tovább.
Egyikünk sem járt egyetemre, így nekünk új élmény volt egy egyetemi előadóban ülni. De tetszett, főleg így, hogy nem volt más dolgunk, csak figyelni, és büszkének lenni. Azt így utólag mondom csak, hogy lehet, hogy így sokkal inkább részesei lehettünk a diploma átadás ünnepélyes pillanatának, mint a hagyományos verzióban tehettük volna. Itt akkor, abban a pillanatban csak őt, a rektorasszonyt, és a tanszékvezetőt mutatta a kamera.
Nem tudom, hogy milyen érzés. Nagyon büszke vagyok rá, mindenért, amit, és ahogy eddig elért. De van bennem emellett valami kis szomorkás érzés, mert azt hiszem itt és most akkor végleg elmúlt a gyereksége.
Az nem változott, hogy a tanulás egyelőre parkolópályára lett állítva, a munka marad, amit az elmúlt évben csinált.
Ami változott, hogy hivatalosan is kiváló minősítéssel végzett politológus lett belőle.
És az utolsó kép árulkodik arról, hogy két politológus egy pár. És milyen helyesek együtt. 🥰
Szívből gratulálok! Az utolsó kép nagyon tetszik, vagány páros!
VálaszTörlésGratulálok! 😊
VálaszTörlésGratulálok!
VálaszTörlésSzívből gratulálok! (és de jó, hogy mégis ott lehettetek)
VálaszTörlésIrtó büszkék lehettek, van is mire 😊 gratulálok
VálaszTörlésGratulálok!
VálaszTörlésWow, szerintem a fiad párja hasonlít rád nagyon!
VálaszTörlésVagy csak én látom így?
Hű, hát ilyen szemmel még sosem néztem. Talán a mosolygós arca miatt gondolod, abban valóban hasonlítunk..😊 (és a szemüvegünk is hasonló)
TörlésNagy gratuláció :) ! Nagyon szép és vidám egy páros :) ...
VálaszTörlésKöszönjük szépen mindenkinek a gratulációt és a kedves szavakat. 😘
VálaszTörlésGratulálok neki és nektek is, hiszen az egész család benne van egy diplomában. :)))
VálaszTörlésSzívből gratulálok még egyszer! Azért ez elég nagy hűha érzés! Jó, hogy ott voltatok, és együtt tudtatok örülni!
VálaszTörlésAz ifjú pár pedig csodaszép <3
Ahogy mondod, ez hűha érzés..😊
Törlés