Elballagott

Még nem fogtam fel, hiába történt meg. Egyszerűen csak egészen hihetetlen, hogy van a gyerekeim között valaki, aki már nem lesz általános iskolás többé.
A ballagás jó hosszú volt, és a közös, udvari rész néhol egészen érthetetlen is a nem megfelelő hangosítás, vagy még inkább a magát piacon érző vendégsereg miatt. Az Igazgató Úr szépen indította útnak őket, megható volt a pillanat, amikor kezet fogtak vele búcsúzóul. Meg egyáltalán az, hogy ott ül Patrik, és neki szólnak azok a szavak, amik úgy hangzanak, hogy "Kedves búcsúzó nyolcadikosok" Miközben álltam, és hallgattam a mindenfélét, azért peregtek a fejemben a képkockák ezekről az évekről. Nem semmi nyolc év volt, az egyszer biztos. Szerencsés gyerek, mert nagyon sok jó élményt szerzett az iskolában, és alig pár kellemetlen fordult elő.
A ballagás után még fel kellett mennünk az osztályterembe, az osztályfőnökük akkor adta oda a bizonyítványokat. Arra nem számítottam, mert egy szóval sem árulta el Patrik, hogy még nekünk, szülőknek is készültek az osztályfőnök irányításával. Hát.. ha addig csak egy-egy kósza könnycsepp gurult is le az arcomon, itt teljesen végem volt. (meg az összes anyukának velem együtt). Talán tíz percig tartott, vagy kicsit tovább, mindenki mondott egy pár sort, szólt egy-két dal, és végül, egy szál rózsát adtak köszönetképp.
Aztán már csak a bizonyítványosztás maradt a végére, és tényleg búcsút inthetett az általános iskolás éveinek.

A két felsős osztályfőnök

Belepislogott.. :D

Kézfogás az Igazgatóval

Az a bizonyos szál rózsa

És bónuszként.. én.. :D :D

Tabló

Fradis ballagás