Amikor kiderül valamiért valaki számára, hogy nekünk bizony csak egyetlen bankszámlánk van, és ráadásul mindegyikünk tudja a másik jelszavait is az email címéhez, vagy akár a bloggerhez is, akkor van, hogy nagyon elcsodálkoznak. Volt, aki ki is mondta, hogy azért, mert mi amúgy annyira modernek és fiatalosak vagyunk, hogy nem is gondolná, hogy épp ebben vagyunk maradiak.
Én meg ennél a maradi szónál ragadtam le ennek kapcsán. Mert az egy dolog, hogy fogalmam sem volt arról, hogy ez nem trendi dolog, gondolom azért, mert nem is foglalkoztam vele még. :) De a másik dolog az, hogy sosem azért volt ez így, mert épp modernek vagyunk, vagy konzervatívak. Egész egyszerűen csak sosem volt arra szükség, hogy másképp legyen. Már akkor közös bankszámlánk volt, amikor még nem is voltunk házasok. (elárulom, nekem sosem volt sajátom) Mindig két kártyánk volt hozzá (bár igen, tudjuk egymás pin-kódját is), de ez is leginkább csak praktikus okokból, mert ugye én nem vagyok ő, ő meg nem én, és nem feltétlenül megyünk mindig együtt vásárolni, vagy ilyesmi. :)
A jelszó-kérdés pedig nem is tudom, kérdés volt e valaha is. Amit nem tudunk, azt is tudjuk, mert el vannak tárolva a gépen, és bármelyikünk be tud lépni a másik fb-fiókjába is. Nem szoktunk amúgy, de megtehetnénk. Közös levelező programba töltjük le a leveleinket is.
Nem tudom, hogy ez trendi e, vagy épp pont nagyon nem. :) De mindegy is. Mert ezt mifelénk úgy hívják, bizalom. :) Ha az nincs, akkor hiába is lennénk trendik. :D Ha meg van, akkor meg ugye hogy mindegy, hogy mások minek minősítenek. :)
És éppen ma mondta a kolleganőm, hogy minél jobban ismer bennünket, annál biztosabb benne, hogy mégiscsak létezhet olyan, hogy valami örökké tart. Mert velünk kapcsolatban olyan biztos ebben. :) Hát ami azt illeti, én remélem, hogy így lesz. :) Közös bankszámlával. ;)
Mindenkinek más felel meg. Nekünk semmi se közös, - van két notebook, gyereknek is külön, autó is kettő. Mi meg így szoktuk meg. Számlahozzáférésünk van, merthát bármi történhetne. A közös mailboxot viszont el sem tudom képzelni, hiszen az, amit a barátnőjeim nekem írnak például, vagy vissza, csak ránk tartozik, nem harmadik személyre.
VálaszTörlésA bankszámlánk közös, a jelszókat is tudom - de nem szoktam késztetést érezni, hogy használjam is (csak ha megkér erre - erre is volt már példa) - akkor most mi is maradiak vagyunk????
VálaszTörlésNekünk is egy bankszámlánk van. Minek is lenne kettő? De vannak barátaink, akik teljesen külön kasszán vezetnek egy családot gyerekekkel. Nekem inkább ez a fura. Mi is tudjuk egymás jelszavát, de sosem jutna eszembe belenézni F. emailjeibe. A telefonjába sem nézek bele sosem, pedig megtehetném, mert van, amikor azt használom. Nálunk ez alap. Hogy ez maradiság-e? Szerintem is inkább bizalomnak hívják.
VálaszTörlésSzerintem is király ez így, és ez az ami egyszer ha megsérül rohadt nehéz tovább együtt menni az úton. Lehet hogy nem is érdemes. Addig az igazi amíg úgy van Dius! Kívánom h örökre maradjon!
VálaszTörlés(az előbb írtam valahova elveszett)
VálaszTörlésSzóval csak azt akartam írni, hogy nálunk is egy, illetve közös bankszámlák vannak,mindegyikhez 2 kártya és jelszavak is kölcsönösen tudottak. Kütyüket is közös használjuk, még ha meg is van, hogy ez az ő laptopja,telefonja, ez meg az enyém, azért folyton valamelyik másik is a kezünkbe kerül és ez természetes és jó és kicsit sem maradi, mert inkább ezt BIZALOMNAK mondhatom, semmi másnak :) :) És így megy nálunk 14 éve már, működik :)
Szerintem is bizalom csupán. :)
VálaszTörlésKriszta, köszi, reméljük, hogy így lesz. :)
Ja, és attól még, hogy közös outlook fiókot használunk, még nem olvassuk egymás emailjeit. :)