Már vagy ezer éve is van, hogy láttam ezt a filmet. Akkor is elgondolkodtam rajta, hogy milyen lehet egy ilyen. Most, hogy olvasom azt a könyvet (oldalsávban megtalálod), újfent eszembe jutott. A bakancslista. Ami tartalmaz tíz dolgot, amit mindenképpen meg szeretnék tenni ebben az életemben. Úgy egy napja gondolkodom nagyon, hogy mi lenne az a tíz dolog. Kettőnél tartok, amiről biztosan tudom, hogy mindenképp megteszem akármibe kerül is. De nem írom le, mert akkor számonkérhető. :P De hogy tíz? Lehet, hogy én vagyok túlságosan földhözragadt, vagy ilyesmi, de eleve nem vehetnék fel olyat erre a listára, hogy mondjuk elutazni egy télre Hawaiira, amikor tudom, hogy erre anyagilag sosem lesz lehetőségem. Najó, ki tudja... mondjuk ha holnap enyém a lottó ötös, ahogy tervezem, akkor holnapután már foglalom is a helyet. Szóval az ilyen "esélytelen" dolgokban nem is gondolkodom.
Ráadásul olyan ember vagyok, aki remekül alkalmazkodik a megváltozott körülményeihez mindig (na, ezért hiszik rólam sokan, hogy micsoda erős személyiség vagyok, pedig csak ennyi...), és pillanatnyi elmezavarokat eltekintve igyekszem mindenben találni valami pozitívat, ami továbblendít bármilyen helyzeten. Ebből következően felesleges ilyen listákkal frusztrálni magam, mert simán előfordulhatna, hogy minden évben átírom. Mert mondjuk ha megírtam volna húsz éves koromban, az tuti, hogy most körberöhögném az akkori önmagam vágyait. Sokkal kevésbé lenne racionalista, mint mondjuk egy mostani. Húsz évesen igazán komolyan idealista voltam, és bennem volt az a fajta naivitás, amivel azt gondoltam, a világot is megválthatom. Nos, így, tizenhárom évvel később azért valamennyi idealistaság még van bennem, de a naivitás lassan kihal. A világot pedig ugyan még mindig szeretném megváltani, lennének konkrét ötleteim is erre vonatkozóan, de már rég nem úgy, mint akkor. A világ azóta összeszűkült, és már nem fér bele a világomba bárki és mindenki. Keményen kiszelektáltam ebből a világból azokat, akik sokkal többet követeltek, és vártak el, mint amennyit cserébe hajlandók voltak adni. Amikor meg már itt tart az ember, akkor az a lista már csak egy darab papír.
Nyilvánvaló viszont, hogy anélkül mit sem ér az egész életünk, ha nem tervezgetünk, vágyakozunk, mert akkor nincs, ami motiváljon, és csak "tesszük a dolgunkat", mint valami robot, és szép lassan elveszünk ebben a gépiességben. Ha így tekintem a listát, akkor hamar meg van a tíz dolog. Mert ha nem kell kitűznöm magam elé, hogy pl. megmászom a Kilimandzsárót, akkor semmi gond. Ha elég bakancslistának az, hogy addig semmiképp nem szeretnék elmenni erről a világról, amíg:
1. Az összes gyerekemet láthatom valaki mellett, aki nagyon szereti őt. (legalább annyira, mint én)
2. Lesz egy olyan házam, kertem, amilyenről többször is álmodtam már
3. Legalább egy könyvet megírok.
4. Legalább egy könyvemet ki is adják.
5. Legalább tíz évig orvost sem kell látnom.
6. El nem telt úgy egy év, hogy minden percében boldog voltam.
7. El nem töltöttem legalább egy hetet csak és kizárólag azokkal az emberekkel, akik fontosak nekem.
8. Képes vagyok arra, hogy szeressek.
És ezzel vége is. Nem függ igazán egyik sem (kivéve a ház) anyagiaktól, inkább érzelem motivált, mint én. Az biztos, hogy ha valaha is előfordulna az, hogy nem tudok már szeretni, akkor már nincs is értelme semminek. No de ilyen nem fordulhat elő. :)
És nektek, van ilyen listátok? És mi az, amit mindenképpen meg "kell" tennetek még magatoknak életetek során?
Nekem nincs ilyen listám, de a bejegyzés elgondolkodtatott... Az első, hogy milyen hálás vagyok érte (én Istennek), hogy bár vannak nehézségei az idő múlásának, de egy csomó sallangtól megszabadultam, ebből adódóan átértékelődött bennem a fontossági sorrend bizonyos dolgokban. Nem vágyom már arra, amire 15-20-25 évvel ezelőtt, sőt érdemesnek sem tartanám arra, hogy egy percet is küzdjek érte. A másik, ami fontos, hogy ez egy álomlista, vágyak vagy célok... mert én azt tanultam, hogy a CÉL kizárólag az, ami mellé írsz egy időpontot, hogy mikorra és egy módszert, hogy hogyan kívánod elérni! Mivel Isten mellett elkötelezett ember vagyok, kizárólag az általa üzent dolgok jelennének meg a listámon. Minden reggel benne szerepel az imádságomban, este pedig a hálaadásban. (A hozzászólás azért billeg, mert a könyvet nem ismerem! :o)Üdvözlettel: Erika
VálaszTörlésEz a lista nagyjából megteszi nekem is, mondjuk a könyvírás nélkül :D Ha sokat gondolkoznék, biztos tudnék sajátot is írni, de most annyira nem vágyok gondolkozásra...
VálaszTörlésÉs különösen jó kis írás volt ez.
Erika, szerintem ez a hozzászólás nemhogy nem billeg egy kicsit sem, sokkal inkább árad belőle egy igazi, stabil HIT.
VálaszTörlésKikocs, köszi. A gondolkozást nem bánom, ha hanyagolod, mert még a végén jobb könyvet írnál, mint én. :P Akkor meg nem járnék jól.. :)
Amikor láttam a filmet, akkor engem is nagyon gondolkodóba ejtett, hogy vajon mi lenne az én listámon... most megint ezen kattogok.
VálaszTörlésAz én listámon vannak pénzkérdése dolgok is.
1. Végigautózni egy nagy amerikai cabrióban a Route 66-en. (tudom, hogy ezt egyszer úgyis megcsináljuk!!!!)
2. Megtanulni (még) egy nyelvet úgy igazán. Talán az olaszt. Ahhoz lenne kedvem:)
3. szívesen részt vennék egy főzőtanfolyamon.
4. szeretném látni, ahogy gyerekeim révbe érnek, és boldogok. (ezt majd fent eldöntik)
5. szeretnék még egy gyereket. Ha lány lenne az csak hab lenne a tortán.
6. jó lenne egyszer valami meleg helyen szülinapozni. (ami nem a kályha mellett van)
Most ennyi jut eszembe.
Bea, az olasz tanulást akár el is kezdheted. :) Eszter barátnőm "véletlenül" épp olaszt tanít. Ha benézel a honlapjára: http://maestra.hu minden info-t megtalálsz. És még csak a lábadat sem kell kitenned otthonról... skype-on is tanít. :) Szóval... ezt kipipálhatjuk.
VálaszTörlésA többit pedig kívánom, hogy valósuljon meg. (a lánygyermeket különösen)
Dius!
VálaszTörlésA filmet ismerem, nekem nagyon tetszett. A gondolat is érdekes, hogy ezt végiggondoljuk... Nem biztos, hogy egy kommentben. Talán egy saját bejegyzésben. Mint a körbeadós játékok... Mit szólnál hozzá?
Puszi,
Szilvi
Ha már ilyen reklámot kaptam (Dius, köszi), akkor Bea tényleg szívesen, bármikor.... :-) És után mehetünk mondjuk Szicíliába szülinapozni (meleg is van, olaszok is vannak, mi kell még? :-D; természetesen Diussal együtt :-)))
VálaszTörlésSzilvi, csak nyugodtan vidd a témát,örömmel fogom olvasni Tőled is, és majd bárkitől, aki kedvet kap hozzá. :)
VálaszTörlésEszter, ez egy jó ötlet. Én meg majd jól rátok hagyatkozom, Ti ketten fogtok nekem Beával tolmácsolni. Va bene cosi?