Kérlek, most már ne gondold meg magad, és maradj is velünk jó sokáig. Olyan régóta tart már a szürkeség, a ború, és a hűvös idő, most már minden kis tartalékunk odavan, nagyon nagy szükség van rád, kedves napsütés.
Én azt sem bánom, hogy egész nap fájt a fejem, és nem volt az a (mennyiségű) fájdalomcsillapító, ami elmulasztotta volna. Nem baj, mert azt a reményt hozzá magával, hogy most már Te is arra készülsz, kedves tavasz, hogy így, április végén végre megörvendeztetsz minket mindenféle csodával, és felébreszted a hosszú, téli álmából a természetet is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése