16

Azért olyan nagyon hihetetlen, hogy a fiam ünnepli ma a tizenhatodik születésnapját, mert még én is emlékszem arra, amikor én lettem ennyi. Így aztán eléggé felfoghatatlan, hogy az én gyerekem már ennyi idős. Hogy mikor telt el ennyi év, azt nem tudom, de nyilván menet közben.
Balázs szerint ő a kedvencem. Szerintem téved, de tudom, miért érzi ezt. Tény, hogy attól, hogy ő született először, egy kicsit más, mint a többiek. Meg attól is, hogy annyi mindenben egyformák vagyunk, és ettől eléggé egyhúron pendülünk. Amennyire apja külsőre, annyira én vagyok belül.
Tizenhat éve... egy pillanat volt. És azóta mennyi minden történt már. :)

És még folytathatnám a végtelenségig a fotókeresést, bár ahogy telik az idő, úgy lesz egyre nehezebb egy pillanatot megörökíteni az utókor számára. De ezek a pillanatok is megvannak azért.. idebent. :)