Engem meg aztán főleg nem, hogy most akkor szomorkodom és sóhajtozok naphosszat, hogy már megint dolgozni kell, és majd megint mennyi idő eltelik, mire újra a nyári szabadságomat fogom tölteni. Mert nincs erről szó. Néha tényleg sóhajtok egyet, és elfog a vágy, hogy visszamenjek, leüljek a teraszra, és ne is csináljak mást, mint nézzem a harkályt, ahogy kopogtat a fán. De egyébként meg van bennem lendület, és ég a kezem alatt a munka. :D Ráadásul van bennem egy csomó olyan letisztult érzés, ami miatt most épp fogékonyabb vagyok a szépre, és a boldogító pillanatokra. Meg még külön meg is állok ezeknél a boldogító pillanatoknál, hagyom, hogy minden jól átjárjon, hogy úgy éljem meg, hogy ne csak épp akkor legyen nagyon jó, hanem majd amikor eszembe jut valamikor, akkor is akarjak mosolyogni miatta.
Ilyen boldogító pillanatok ma is akadtak jócskán:
-telefonhívás a munkahelyemen, épp akkor, amikor én is gondoltam rá
-Fradi szurkolói kártya csináltatás (és volt vénascanner.. igen)
-Burger King
-Naplemente az autópályán
Meg persze sok kis apróság is. Olyan jó, hogy vannak ilyenek. :) És az a helyzet, hogy a gyönyörű naplementék miatt veszettül elkezdtem vágyni egy Nikon-ra. :) Majdnem annyira, mint egy jegyre a Fradi-Chelsea meccsre. Ha a kettő között kéne választanom, nem is tudom, melyiket választanám.
Ó, hát egy Nikon kétségkívül segít megőrizni a szép pillanatokat. Viszont vigyázat, függőséget okoz! ;)
VálaszTörlésNekem van Nikon-om :) Kölcsönadnám a focimeccsre, de pont nem leszünk itthon. Ha itthon lennénk, lehet, hogy mi is mennénk a meccsre, de így nem.
VálaszTörlésDominika, ilyen függőségem még úgysincs. :)
VálaszTörlésBea, ha a Chelsea meccsre gondolsz, azon nem leszünk ott. Nagyon drága sajnos. :(
Arra gondoltam, igen. Meg sem néztük, hogy mennyibe kerül, mert már az időpont sem volt jó. De gondoltam, hogy drágább, mint egy sima meccs, bár én azt sem tudom mennyibe kerül.
VálaszTörlésÖtünknek hatvanezer lenne.
VálaszTörlés