A fiaim és én. Helyesebben a fiaim kétharmada, és én. A kétharmad pedig a két nagyobb fiúból tevődött össze, lévén nekik kellett nadrág. Azt meg nélkülük már csak nagyon elvétve tudok venni. (mondjuk amikor olyan alkalmi vétel kínálódik, hogy azt sem bánom, ha majd csak a következő gyerek fog belenőni, de akkor sem hagyott ott ennyiért) Szóval.. délelőtt, miután kivártam, hogy az éppen aktuális meccsüket lejátsszák (ezúttal virtuálisan) már indulhattunk is.
De egy kis csavarral először a könyvtárba mentünk, hogy visszavigyünk egy csomó könyvet, meg hogy ki is vegyünk egy csomót. Én utoljára akartam oda menni (afféle levezetésnek szántam volna), de leszavaztak, mondván oda kell először.
Aztán a könyvtárból elmentünk az egyik kínai boltba. Ahol Patrik felpróbált egy szabadidőnadrágot, közölte, hogy "ez jó lesz", és részéről végeztünk. Ja, és mivel épp ott álltunk a zoknik mellett, mondta, hogy még vehetnénk pár rövidebb szárú zoknit is. Vettünk.
Erik első körben beleszeretett egy nagyon jó kék rövidnadrágba. Ami nem volt a méretében. Mert most épp azt a korszakot éli, amikor a legnagyobb gyerek méret (ami a kínaiban általában 158) már kicsi, a felnőtt férfi meg nagy. Főleg, mert leginkább L-es méretnél kezdődik a felnőtt férfi méret. Ez a nadrág is L-es volt. De ő felpróbálta. És ugyan nagy volt rá, de ő bizonygatta, hogy "övvel jó lesz". Én meg mondtam, hogy na nem... inkább megyünk, megnézzük a másikban is.
A másikba Patrik már nem jött be velünk. Részéről ott, a nadrágpróbája után befejeződött minden. Erikkel mentünk. Rövidnadrág nem volt. Farmer is kellett volna, az szintén nem volt. Vagy kicsi, vagy nagy, vagy olyan csúnya, hogy nem vagyok hajlandó érte egy fillért sem adni.
Erik itt már tombolt, és közölte, hogy "persze, megint én nem kapok...". Nem vettem róla tudomást. Hanem még bementem a rossmannba mosószerét, meg pipereholmiért. Ide már nem is jöttek velem, hanem megvártak apósomnál. Még a zöldségesben vettem epret, és készen voltunk.
Délre értünk haza, és ők ketten nem átallották itthon rögtön közölni mindenkivel, hogy úúúúristen, minden boltba bementünk. :D :D (pedig nem is) És magamnak csak egy felsőt vettem, mert azt megláttam, és gondoltam, hogy kell. :)
Ebéd után Erikkel (ő a shoppingolósabb fajta) még elmentünk a város harmadik kínai üzletébe is. És láss csodát, lett rövidnadrágja is, meg farmerja is. Menő is, meg tetszik is neki, úgyhogy minden happy. :)
A shoppingolást összekötő beszélgetés meg egy élmény volt velük. :) :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése