Ez ma nem az én napom. Se kedvem nincs semmihez, se ihletem... meg úgy egyáltalán frusztrál a tény, hogy holnap már menni kell dolgozni. Olyan jó volt most itthon, és most, hogy Roli ujja megsérült, még biztosan jó is lenne, ha itthon lennék a jövő héten is. Segíteni kell neki öltözni, törölközni, cipőt kötni. Tudom, hogy a két bátyja is segíteni fog neki, meg az apja is majd, de azért csak nyugodtabb lennék, ha én csinálnám. De majd túllépek ezen, amikor holnap délután magába szippant a munka örvénye, és majd minden ott folytatódik, ahol abbamaradt. Nincsenek illúzióim, hogy nem így lesz.
De most még dédelgetem magamban az elmúlt hét összes jó pillanatát, raktározom a következő szabiig.. ami várhatóan már csak a nyaralásunk ideje lesz. Addig még esetleg egy-egy nap lehetséges, hogy kell, de több már biztosan nem. Jó, hát július közepe már mindjárt itt van, és addig még fél lábon is kibírom. :D
Úgy egyébként meg az időjárás sem könnyítette meg a dolgom azügyben, hogy jobb kedvem legyen, mert nem csak esett egész nap az eső, hanem inkább szakadt, aztán még a szél is fújt, meg hideg is lett. Pedig ezt kösz, de inkább nem kérném. Akármilyen aranyat érő eső is ez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése