Fedőneve: Árnyék

A hivatalos neve Szűcs Dream Arkó. Hétköznapi neve Arthur. Ivara: kan. Fajtája: francia bulldog. Szőrzete: sima, rövid. Színe és jegyei: fehér-fekete foltos. Ez a kan ivarú, fehér-fekete foltos bulldog, aki egyébként a nagyon hétköznapokban illetve van Arti, valamint Bulldog-Bódog néven is, újabban foglalkozást váltott. Már nem annyira kutya, mint valami szövetségi ügynök, jól álcázva. Innen a fedőnév is. Árnyék. Igen találó, meg kell mondjam. Ügynöki mivoltában akkor bukott le, amikor már a wc-re is elkísért bennünket. Szépen leül a ajtó elé, és vár. Aztán jön kezet mosni is. Ott is leül, és vár. Amerre megyünk, arra jön utánunk. Szorosan, szigorúan a lábunk mellett (nem előtte, nem mögötte), lehetőleg hozzánk érve. Ahol megállunk, ott ő is. Ahol leülünk, ott ő is. Ha elég hosszú ideig ülünk, akkor ő elfekszik. Hiába, no, unalmas lehet ez az ügynökösdi, másképp nem lehet kibírni, csak sűrű horkolásokkal tarkítva. De Árnyék résen van ám. A legmélyebb álmából is azonnal felpillant, ahogy helyváltoztatási szándékot tapasztal. Ha pedig valamelyik simabőrű egyed, akit felügyel, kabátot vesz, már hegyezi is azokat a hatalmas denevérfüleit. Attól függően, milyen hangulata van, vagy gyorsan helyet keres az álcázásra, vagy az ajtónál sorakozik, és várja, mi következik. A szemkontaktus fontos. Őrülten fontos. Süket ügynökünk semmit nem bíz a véletlenre, szemből olvas. És jelekkel kommunikál. Nem mellesleg roppant kifejező szemei vannak, úgyhogy azt még gyakorolnia kell, hogy tudjon egy olyan igazi pókerarcot produkálni. (mondjuk, mire ez sikerül neki, várhatóan majd azt is mondani fogja, hogy "felrázva, nem keverve")
Arthur, mióta ezt az új megbízást kapta (ki tudja honnan) hihetetlen változásokon ment keresztül. Egyik ámulatból a másikba esünk ezen az őrült ragaszkodáson. Már-már matricaként funkcionál. Nem sikerült még rájönnünk, mi történhetett, mint ahogy arra sem, ki a megbízója. Gondoltunk arra, hogy fogjuk a hidegre, mert kevesebbet lehet kint, mióta ezek a mínuszok röpködnek. (ezzel amúgy is jól beleillene a családba, én például még nála is rosszabbul viselem, bár még nem vettem fel ilyen árnyék-szokásokat) De gondoltunk arra is, hogy olyan mértékű a csajozási kedve, hogy konkrétan belebetegedett a bánatba, amiért egyetlen szuka ivarú bulldog-lány sincs elérhető közelségben.
Lehet, hogy sosem jövünk rá, mi történt. Mindenesetre ez az Árnyék-dolog jó móka. Mert miközben ezt a bejegyzést gépelem, az asztal alatt fekszik a lábamon. Ami neki is jó, meg nekem is. Neki, mert hozzám érhet, nekem meg, mert nem fázik a lábam.

És még valami: mint ahogy észrevettétek, lecseréltem a blogsablont. Gondolom ez is széles lesz, de nem sikerült kisebbre vennem (ismét..). A szavazódobozt is frissítettem, kérném újra nyomni a gombokat. :D Egyébként három napja nézegetem a sablonokat, és magamban elátkoztam a pillanatot, amikor ezt a havi csere dolgot kitaláltam magamnak. A februári projektem az lesz, hogy kitaláljam, hogy is lehetne a kéthasábost átalakítani kedvemre háromhasábosra. Mert hát persze, hogy a leginkább tetszők kéthasábosak. :D
A medvéknek pedig üzenem, hogy jóóóó regggeeeelt! (mert én már nagyon fázom, és nagyon meleget szeretnék)