Öregszem

És ez nem csak az éveim számából, vagy az ősz hajszálaim szaporodásából tűnik fel. Mostanában egyre többször vágyakozom vissza abba az időbe, amikor még órákat töltöttünk el azzal, hogy ugyanazt a mesekönyvet százharmincháromszor nézzük meg oda-vissza, és soroljuk el, hogy milyen állatok vannak benne, és melyik mit mond. Vagy amikor azon mérgelődtem, hogy a gyerekem egy pillanat alatt beleült a mosogatóba, és még vizet is engedett magára. Meg mikor még addig aludtunk, ameddig kedvünk tartotta, és nem maradtunk le semmiről.
De menthetetlenül elmúltak ezek az idők, és az emlékek is nagyon gyorsan halványodnak, lassan gondolkodnom kell, hogy mik is történtek akkoriban. (ugye, most milyen jól jönne mondjuk egy kilenc évvel ezelőtti blogbejegyzés... ) Most meg már ott tartunk, hogy nem csak hogy önellátóak lassacskán minden téren, nem csak hogy egyre többször igénylik azt, hogy hagyjuk őket békén, de igen komolyakat tudnak bekérdezni is. Hol van már a "Ez mi?" kérdés egész napos ismételgetése, vagy épp a "Megmutatoood"? De visszasírom azt az időszakot is, mikor lépten-nyomon jött utánam elsőszülöttem a kis csavarhúzóval, kezembe nyomta, és közölte: "Szésze" És én szétszedtem. Egy nap úgy kb. ötszázszor. Persze, ugyanennyiszer össze is raktam.
Most, hogy így vénülök... most letaglózó kérdésben is van már részem. Mint valamelyik nap, amikor teljesen váratlanul, abban a tökéletesen ártalmatlannak tűnő helyzetben, amikor épp teregettem, elém állt a két nagyobb, és hatalmas, érdeklődő szemekkel megkérdezték: "Mi az a csikló?" Szerencse, hogy épp lehajoltam egy ruháért. Még nagyobb szerencse, hogy nem ettem/ittam épp, mert tuti, hogy a torkomon akadt volna. Egy-két pillanatom volt átgondolni a választ. Végül persze, megmondtam, mi az. Mit tehettem volna? És - ha minden igaz- bele sem pirultam.
Azért, miután már túl voltunk rajta, megkérdeztem, hogy mégis honnan szedték a kifejezést, mire közölték, hogy a Blikkben olvasták, hogy valaki átoperáltatta magát férfiból nővé, és perli az orvost, mert a fent említett szerv nem működik megfelelően.
Kicsit mondjuk elgondolkodtam rajta, hogy nekik ennyire nem okoz megdöbbenést ez az átoperálós sztori, hogy ezzel kapcsolatban nem kérdeztek semmit. Aztán gondolkodtam, megtiltom, hogy a dédinél ezentúl elolvassák az újságot (nálunk csak Nemzeti Sport van). Aztán eszembe jutott, akkor sem járnék jobban, ha a Népszabadságot olvasnák. Mert akkor esetleg válaszolnom kéne azokra a kérdésekre, mi az a korrupció, és egyebek... Akkor meg inkább lehet maradok ezen a csiklós-vonalon. :D Arra legalább világos és érthető választ lehet adni.
Remélhetőleg pár év múlva nem fog ráakadni erre a bejegyzésre Patrik leendő barátnője. Vagy ha mégis, legalább tudja, hogy időben felvilágosítottam a fiamat a női nemi szerv részeiről. :D