Rosszkedv

Optimistán vágtam neki a hétnek, mert ugye hétfő reggel jókedvem volt. Ma már nem. Kicsit sem. És nem segített ezen az sem, hogy még aludtam is egyet nagyon komoly önzéssel délelőtt. Mondjuk megvárt a mosógép is, meg a konyha is, meg minden más. Sőt, ki sem találta helyettem senki, hogy mit is együnk. Kicsit nehezen is találtam magamra az alvás után, még a mosógép bepakolásához csak-csak rendelkeztem elegendő agykapacitással, de bizony a "mit együnk?" című problematikus kérdés megválaszolásával elég nehezen boldogultam. Végül azért ettünk. Kétfélét is. Öt után. De sebaj.. éhen nem maradt addig sem senki, én is gyorssegélyként ettem túrórudit mielőtt elmentem az oviba a gyerekekért. :-D
Aztán meg itt maradt a konyhám romokban. Mindenhol valami, ami frusztrál és idegesít, és robbanni tudnék, meg sikítani, és semmi kedvem sem volt az egészhez. De azért persze, megcsináltam, és most újra konyhakinézete van. (holnapig)
A hangulatom meg a béka hátsója alatt. Mert nem elég, hogy semmi hasznosat nem tudok csinálni, nem elég, hogy csak várok, csak várok arra a r...t levélre, amiben végre értesítenek arról, hogy mehetek dolgozni, még az eső is esik napok óta megint. Vagyis ma csak szmötyi, ez a se nem eső, se nem köd, se nem semmi, csak szmötyi. Utálom. Minden ronda szürke, lehangoló, elkeserítő, és mindenki elmehet a francba. :-D Ha hozzám szól, akkor azért, ha meg nem, akkor meg azért.
Amúgy jól vagyok, most azértis ittam egy pohár sangriát, ha mástól nem, majd ettől még jobban leszek. :-)
És a holnap hoz egy szebb mát. :-)