Elszoktam már ettől az érzéstől, és nem is hiányzott egy kicsit sem. Ráadásul nem is voltam még rá felkészülve, bár bevallom, nem biztos, hogy fel tudnék rá készülni bármikor is. Fázom. Máris.. amikor a múlt héten még olyan jó melegek voltak a délutánok, hogy ugyan én már nem vágytam feltétlenül rövidnadrágban lenni, de azért abban is jól éreztem magam, amikor úgy adódott.
Fúj a szél is, metsző, hideg, és ettől most olyan, mintha hirtelen egy hónapot előreugrottunk volna az időben, és már nem szeptember vége lenne, hanem október vége.
Az időzavaron az sem sokat segít, hogy én bizony már láttam a szaloncukrokat, és a mikulásokat, amik arra várnak, hogy a jövő hét környékén kikerüljenek a boltokba.
De ez a fázás.. ez tényleg váratlanul ért. Pedig mondták, tudom, én is hallottam. És mennyire reménykedtem benne, hogy tévednek.. de ez persze, bejött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése