Ma meg már ősz van. Nem csak azért, mert a naptár is nagy hirtelen szeptemberre váltott, hanem azért is, mert ezzel a szeptember elsejével együtt hozzánk megérkezett a hidegfront is. Zivataros esővel, széllel, hűvössel.
Igyekszem megtalálni ebben is a szépet, meg a jót, de nem nagyon sikerül, úgyhogy inkább hagyom is ezt a dolgot másoknak, és inkább csak elfogadom, hogy az idő most sem állt meg, így nem következhetett be, hogy nyár maradt örökre.
Azért azt őszintén remélem, hogy sok olyan őszi nap lesz, amit nem az eső fog beárnyékolni, hanem a napsütés teszi majd széppé.
Egyébként ma voltunk vásárolni iskolakezdés ügyben. Siralmasan kevés dologra volt szükség, és rá is értünk volna ezzel, ha Roli nincs annyira kétségbe esve, hogy neki nincs tornacipője. Az, hogy már negyvenes kellett neki belőle, elég megdöbbentő, és felfoghatatlan, pedig már egy ideje én vagyok a legkisebb lábú itthon. De legalább most már megvan a tornacipő is, úgyhogy megnyugodhat. Azt hiszem, már csak tesigatya ügyben aggódik. De majd kipakolom a komódfiókot, ahol az ilyesmi van, szerintem találunk ott olyat, ami jó lesz rá, csak már elfelejtette.
Élvezzétek ki még a holnapi napot, amikor nem kell korán kelni, és kelteni a gyerekeket is, nem kell mindenkinek észnél lenni már korán reggel, hogy minden meglegyen. Egy darabig most ez nem így lesz majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése