Ma megint egy olyan összevissza nap volt, amit nagyon nem szeretek. Balázs délutános volt ma, úgyhogy reggel elvitt dolgozni, aztán volt napközben kb tíz perc, amikor beszéltünk egy kicsit. Tudom én, hogy másoknál ez a mindennapos, vagy épp még ennyi sem jut, de én nem szeretem.
Nem csak emiatt, de ma nem mentünk meccsre sem, itthonról nézzük az El playoff párharc első meccsét. Még nem kellett nagyon bánkódni miatta, hogy nem vagyunk ott, egyelőre gól sincs, és ha őszinte akarok lenni, nem is játszik jól a csapatunk.
A munkahelyen már nagyon komoly jelei vannak nemhogy az ősznek, de inkább a télnek. Szerintem sosem fogok hozzászokni ahhoz, hogy ott mindig ilyen időutazók vagyunk, valahogy sosem a jelenben járunk. A legnagyobb kánikulában már érkeztek a fűtőventilátorok.
Kicsit megint elveszett a motivációm mindenben, de keresem már, hogy mi lesz az, ami majd megint továbblendít. De ha más nem, az biztosan sokat fog segíteni, hogy nemsokára megint lesz egy hét Balaton. 😊
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése