A könyvtárban a kortárs magyar szerzők külön válogatott polcán jött szembe velem, és éppen már akkor nem voltam a legjobb formában, gondoltam, akkor ezt most elviszem, hátha nekem is menedék lesz.
Lett is, meg nem is. A Balaton, mint helyszín a lehető legjobb, és rendszeresen bele is feledkezem a tájleírásokba, próbálom betájolni, hol is van ez a Balatonszépe.
Időközben rájöttem, mert utánanéztem, hogy van ennek a könyvnek egy előzménye is, de azt hiszem azért nem olyan nagy baj, hogy nem azzal kezdtem. A történet attól függően lebilincselő vagy éppen borzasztóan unalmas, hogy épp milyen hangulatú napom volt aznap. Nem a legkönnyebben olvasható, nagyon sok olyan hosszú és bonyolult gondolatfolyam van benne, amik közben el lehet veszíteni a fonalat.
Két szálon fut a cselekmény, egyik szál az 1920-as években, másik pedig 1942-ben. Egyik időszak sem könnyű a történet főhőse, a "bolond báró" számára, de valahogy mégsem váltja ki belőlem az igazi együttérzést.
Még nem olvastam el teljesen, de megkímélt őszintén, várom a végét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése