Délután a fiúk nekiálltak egy kinti tárolót kipakolnl és előkészíteni a lomtalanításhoz amit lehet. Én nem nagyon tudtam nekik segíteni, féltem, hogy összetalálkozom valami egérrel. Ami aztán így is lett, és sikítva szaladtam ki onnan..úgyhogy én inkább csak pár jó szóval támogattam őket. Közben néha feljöttem, mert készült az almás kalács is, amihez időnként szükség volt rám.
Este még elpakoltam a ruhákat, amiket ma mostam, és ennyi volt a mai nap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése