A mai ünnepnapon nem volt semmi programunk. A tömegrendezvények tekintetében továbbra is csak a focimeccseket részesítjük előnyben. Nekem az külön ünnep volt, hogy Balázs főzte az ebédet. Én csak a köretet készítettem hozzá, de így egészen más, hogy csak ennyit kell tennem. Ebédnél még mindenki itthon volt, utána Patrik ment a fővárosba, a többiek csak a helyi tűzijátékot nézték meg. Nekünk van egy kis tűzijáték fóbiánk ezen a napon, volt egy borzasztó élményünk 23 évvel ezelőtt Budapesten, azóta inkább kerüljük .
Van bennem egyébként egy csomó furcsa, megmagyarázhatatlan érzés. Nem tudom megfogalmazni sem, meg magamnak sem, de hagyom, majd csak lesz belőle valami, amit szavakba, vagy legalább gondolatokba tudok önteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése