Ma már csak ilyen kis laza félnapunk volt a Balatonon. Nem volt könnyű nekiállni összepakolni, főleg, mert ma is még olyan jó melegen sütött bá nap. De erőt kellett venni magunkon, mert most már következnek a dolgos hétköznapok.
Rutinos csomagoló vagyok, nagyjából egy óra alatt minden össze volt pakolva, és sorakoztak a bőröndök és táskák. Balázs is nagyon rutinos már a csomagtartó megtöltésében, pedig a két rollert nem egyszerű bepakolni három bőrönd és két táska mellé. De megoldottuk, természetesen.
Itthon még mindig megvolt az érzés, hogy de jó itt lenni megint, a retro konyha után a szép, modern konyhában. Kb egy óra alatt a kipakolás is megvolt, még egy adag ruha mosása és szárítása is belefért.
Agyilag nagyon pihentető volt ez a hét, nagyon jól ki tudtunk kapcsolni mindketten. Nagyon sokat jelentett mindkettőnknek, és sokat fogjuk emlegetni még szerintem. Érdekes élmény ilyenkor ott lenni, mert a nyári egészen más világ után itt ilyenkor egyfajta álomszerűen lelassult világ van. Olyan nagy a csend, amitől pillanatok alatt teljes nyugalom száll meg. Az ember akaratlanul is ehhez a csendhez, és lelassult világhoz alkalmazkodik, órákat lehet eltölteni azzal, hogy csak azt figyeljük, épp honnan süt a nap. Fantasztikus. Örök emlék marad ez a hét is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése