Elképesztő

Sőt, ha nem a szemem előtt zajlana, nem is biztos, hogy elhinném. Azt gondolnám, hogy na persze, biztos elfogultak csak vele a végletekig. De az a helyzet, hogy egészen őszinte tudok lenni a gyerekeim terén is, látom a hibáikat is, és elismerem az erősségüket is.
És igen, elképedek azon, amit Patriknál látok, hallok, tapasztalok. Van ez a választási mizéria, aminek lassan ugye vége. És amíg én jobbára azzal sem vagyok teljesen tisztában, hogy ki mindenki lesz azon a listán, ahova én majd tehetem az x-et, addig ez a 14 és fél éves tökéletesen képben van. Begyűjtötte az összes szórólapot, és végigolvasta. Aztán utánaolvasott az interneten. Majd, miután ez még nem volt elég, a korábbi dolgoknak is utánaolvasott. Meg a statisztikáknak. Meg úgy egyáltalán. És a legelképesztőbb, hogy mindezt meg is jegyezte. Mondhatom, képben van, ami a politikai helyzetet illeti. És túl van olyan könyveken, amiket én magam sem biztos, hogy kézbe vennék. Elképesztő éléslátással látta át az egészet.
Kicsit ijesztő is ez. Mert így szembesülök én ezzel, hogy ebből a gyerekből még tényleg BÁRMI lehet. Bármi. Amibe még akár a politika is belefér. És az a helyzet, hogy el is tudom képzelni neki. Mondjuk bármit. Ráadásul azzal is így szembesülök, hogy nem is igazán gyerek már.
És az évfolyam legjobb történelem-dolgozata megint az ő nevéhez fűződik. Szóval.. bármi. Kíváncsian várom, végül mi lesz belőle. :)
Közben meg majd néha felkötöm az állam.

(és azt itt megjegyezném, hogy ezeket a dolgait semmiképp nem örökölte tőlem)