Arra értem ma haza, a tomboló fejfájás küszöbén épp, hogy Patrik már újságolta is, hogy a két lista közül az egyik már megvan. Fülig érő szájjal mesélte, hogy a logisztikai szakra első helyen vennék fel, a nyelvi osztályba pedig negyedik helyen kerülne be. De a fő-fő lista még mindig váratott magára. Azért így is megkönnyebbülés volt a tudat, hogy ha ne adj' Isten történik valami, akkor még épp tudunk változtatni a sorrenden, és akkor meg már sima ügy lesz minden.
Valami sugallatra azért én még ránéztem egyszer négy óra után is arra a bizonyos fő-fő listára. És ott volt. :) Amíg nem nyitottam meg, nem mertem szólni egy szót sem.
Aztán meg nem nagyon tudtam.
Igen, jól látszik.. a kiszemelt gimnázium humán tagozatára a második helyen vennék fel. :) Nem tudom elmondani, mennyire vagyok büszke rá, és mennyire örülök neki, hogy így sikerült. Megnyugodhatunk, mert így, ezzel az eredménnyel ez már biztos. :) Elénk már nem kerülhet senki. :)
El sem nagyon hiszem... de lesz egy gimnazista fiam.
Nagyon büszke lehetsz rá ♥
VálaszTörlésGratulálok! :-)
VálaszTörlésGratulálok!!!
VálaszTörlésRemélem, ettől azért egy kicsit kevésbé fájt a fejed!!!
VálaszTörlésGratulálok, nagyon-nagyon ügyes!!
Boszi
Hurrá!
VálaszTörlésÉljen!:-)
VálaszTörlésKlassz lesz! (bár kimondani elég durva, hogy gimnazista a fiam :))
VálaszTörlésPatrik nagyon ügyes!
Gratulálok!
VálaszTörlésHűdejóóó! Gratulálok a fiadhoz, és a fiadnak!!!! :)
VálaszTörlésKöszönöm a nevében is. :)
VálaszTörlésBoszi, kitűnő gyógymód volt. :)