2019. okt. 18.

Ez a hét

Ez a hét is nagyon gyorsan eltelt. Így, hogy a hét közepén volt egy nap, amikor nem kellett mennem dolgozni azért kicsit kevésbé volt fárasztó, mint általában. Vagyis inkább legalább volt egy olyan hétköznap is, amikor a munkára keveset kellett gondolnom.
Múltkor már tök jó volt az a zsibbadás, ami előtte előjött, de most megint elég gáz. A bal kezem is, és a bal lábam is zsibbad. Most már tényleg kezdeni kéne valamit vele (ilyenkor szokott megjavulni, amikor ilyesmit írok)
Az álomkór is rajtam van, most is majd leragadnak a szemeim már. Pedig még csak tíz óra. Igaz, hajnali ötre mentem dolgozni..
Holnap meccsnap. Derbi...

2019. okt. 17.

Hivatalosan

Jól sejtettem, hogy letelt a próbaidőm újra, mert ma aláírtam (már megint) a határozatlan időre szóló szerződést. Csak formaság, de azért jó érzés. Körülbelül tíz évvel ezelőtt elképzeltem magamnak ezt a munkakört, és most az enyém. Hosszú, rögös út vezetett idáig, de jó volt ez így, sokat tanultam közben mindenről.

2019. okt. 16.

Nyílt nap

Ez az a középiskola a környéken, ahová még egyik gyerekünk sem járt. Ráadásul pont ez van helyben. Így most nekem is jelentett némi újdonságot minden, és nem csak a szakképzés 4.O miatt, ami már majd érinti is Roland évfolyamát, bárhol kezdi is jövőre a tanévet. De ez egyébként nekem annyira irreleváns, hogy nem is túl sok mindent jegyeztem meg belőle. Felesleges is egyébként, mert lesz még addig úgyis bőven változás.
A hely "szellemére" koncentráltam, figyeltem az ott lévő diákokat, tanárokat, hogy milyen ábrazattal mászkálnak a folyosón, egyáltalán, hogy milyen benyomást szerzek itt
 Figyeltem Rolit is, azzal a szemmel, hogy el tudom e itt képzelni őt, beillik e ide a maga kis különc, kissé hóbortos beállítottságával.
Az iskola maga kicsit lepukkant már, bőven ráférne egy kis modernizálás. De úgy tünt nekem, hogy igaz a hír, miszerint szeretnek ide járni a gyerekek. (Az épp ebből az iskolából nálunk gyakorlatozó diákokat is megkérdeztem tegnap, és ők is azt mondták, jó hely)
Angol órát és egy informatikai tárgyat néztünk meg. Nekem az angol kicsit unalmas volt, a tanár nagyon halkan beszélt. A hálózatok gyakorlat viszont tetszett még nekem is. Simán megjegyeztem, hogy kell egy switchet beállítani, még rákapcsolni pár gépet úgy, hogy dinamikus Ip címet kapjon.
De ami sokkal fontosabb az én véleményemnél: Rolinak is tetszett, azt mondta, szívesen járna ide. Még majd megnézzük a két bátyja iskoláját is, bár Erik mindenáron le akarja beszélni Rolit arról, hogy ő is oda menjen, de persze Roli fog dönteni.

2019. okt. 15.

Maradhat

Minden egyes napon újra és újra rácsodálkozom, és minden egyes napon nagyon élvezem ezt a jó időt, a gyönyörű napsütést, aminek bizony még nagyon jó ereje is van. Szerintem ha arról lenne szó, akkor hajlandó lennék egy csomó mindent beáldozni azért cserébe, hogy az év nem nyári hónapjaiban ilyen idő legyen.
Holnap nem dolgozom, Rolival nyílt napra megyünk a helyi gimibe. Kíváncsi leszek rá, hogy mit szól hozzá majd, tetszik e neki, stb..

2019. okt. 14.

Ez is, az is

Még egy-két hét eltelik ebben a választási mizériában, de majd lecseng mindenkiben minden esemény és történés, és aztán minden megy tovább, ahogy eddig.
Részemről tiszteletben tartom mindenki véleményét, és sok sikert kívánok mindenkinek, aki mától képviselő vagy polgármester lett a városában.
Kicsit furcsák vagyunk mostanában. Mindenkinek megvan a maga dolga, nagyjából minden napra jut mindegyiküknek valami, amin gondolkodik, amit meg kell tenni, ahová el kell menni. Emiatt aztán kicsit introvertáltak vagyunk mindannyian, mert amikor jut valamennyi csend és nyugalom a sok tennivaló között, akkor tényleg mindenki magában akar lenni. Erre ugye régebben lehetőség sem volt, de most akár az is előfordulhat, hogy ahányan vagyunk, annyi helyiségben tartózkodunk. Nem feltétlenül jó ez így, de ez most egy ilyen időszak. Majd jön valami, amitől túljutunk ezen is, és másképp fogjuk megélni ezeket a helyzeteket.

2019. okt. 13.

Vasárnap

Lehet abban valami, hogy az az én (egyik) legnagyobb bajom, hogy nem fekszem le időben, és emiatt aztán nem tudom kialudni magam. Ezt ugye nem nagyon szívesen ismerem el, de abból kiindulva, ahogy ma reggel ébredtem...hát muszáj vagyok ezt a következtetést levonni. Mert persze, tegnap este már tíz óra előtt ágyban voltam. De persze az is lehet, hogy a jó balatoni levegő volt rám olyan fergeteges hatással, hogy még ma reggel is éreztem.
Lényeg a lényeg: ma soknapos semmittevés és mindenre alkalmatlanság után végre üteste mostam a szennyes tartót (öt adag volt a hétkilós mosógépben), háromféle húst sütöttem ebédre, és még végre a wc-ket is kisikáltam.
Természetesen szavazni is voltunk, és most már a politikatudomány szakos egyetemistától kapom az információkat az eredményekről.
És természetesen megnéztük a válogatott meccset is ma este. Az a meccs volt, amire lehet mondani, hogy de legalább megvan a három pont.
Ez egy jó hétvége volt, gyönyörű idővel, még tarthatna pár napig.

2019. okt. 12.

A hét fénypontja

"Néha nem is kell több,
csak egy hely, ahol
az ember menedékre lel.
Hol a béke magához ölel,
és ahol a természet nyugalmat lehel..."