Nyomi

 Egész héten pont olyan nyomi vagyok én is, mint az időjárás. Már többször is azt gondoltam, hogy majd a következő napra már biztosan kitör rajtam valami betegség, de eddig még erről nincs szó. De azért ma este már lázat mértem, mert a fútött lakásban is fáztam (36,8). A fülhőmérő nem akart bekapcsolni elemcsere után sem (elképzelhető, hogy nagyjából 18 év után most már megunta a működést), így előkotortam a fiókból a régi, higanyos lázmérőt az akcióhoz. Ez egyébként még az a lázmérő, amelyik annak idején egy-egy iskolaundor kapcsán is velem volt, egy pillanatra kellett csak a teába belemártani, máris megvolt az egyhetes otthonlét. XD 

De simán lehet, hogy ez csak az őszköszöntő állapotom. 

Egyébként aggasztóan hanyatlik a memóriám, már gondoltam rá, hogy lehet, hogy valahova el kell mennem megvizsgáltatni, vajon belefér e még ez a normális keretekbe, vagy már nem. Olyan dolgok nem jutnak eszembe, ami sosem okozott gondot. Pl.valakinek a neve. Vagy ma például nem jutott eszembe az eeszt. És amikor valami nem jut eszembe, és gondolkodnom kell(ene) csak egy légüres térben tapogatózom. 

Ehhez kapcsolódóan cserébe a dolgozós agyam viszont ritkán hagy cserben, pedig használom rendesen.