Az ideg vet szét

Mert már megint kapar és fájdogál a torkom, pedig délelőtt már úgy tűnt, alakul. Mellé még csikizi az orromat is, amitől a falra másznék legszívesebben. Külön többször is komolyan megfogalmazott mondatokban emlegettem az összes olyan embert, aki össze-vissza fertőz másokat, de aztán rájöttem, hogy most akkor holnaptól én is pont ilyen leszek. Mert azért annyira nem vagyok rosszul, hogy betegnek minősítsem magam, de annyira talán pont, hogy másoknak is átadjam majd. Pedig a legkevésbé sem szeretném.

Valahogy így vagyok ezzel én is

Szóval most estére megint tiszta ideg vagyok, pedig délután úgy éreztem, végül mégis megúszom, mert egészen jól voltam. Erre most megint csikiz, tüsszögök, fújom.. és fáj a torkom. Grrrrr