... a tavasszal. Rózsa, szekfű, liliom, és rezedával... Ismeritek ezt a gyerekdalt? Hát én még gyerekként tanultam az oviban, aztán tavaly Roli is énekelgette, akkor idéződött fel bennem. Balázst körülbelül a sírba kergettem vele már tavaly is, annyit énekeltem, dúdoltam. Most, hogy meglátta a címet, lehet, hogy már fogja is a fejét, hogy jajj, ne, már megint kezdi? :D
De nem az énektudásomról akarok írni. Hanem arról, hogy úgy látszik öregszem, de ezt mégsem akartam rögtön a bejegyzés címében bevallani. Hogy miért is? Pár évvel ezelőtt szent esküvel fogadtam, hogy én soha, de soha az életben nem fogok kertészkedni. De tutira nem. Mert mi sem áll tőlem távolabb, mint holmi gazolás, vagy ültetés, még csak a gondolatra is a hideg rázott. Nem azért, mert a világ legnagyobb lustája lennék, vagy akár nem szeretem a virágokat, zöldségeket, sokkal inkább azért, mert úgy nőttem fel, hogy a kert az egyfajta robotoló hely volt. Ahova mindenkinek menni kellett ha csak egy perc szabad ideje is volt, mert micsoda dolog már, hogy nem ássa/veti/kapálja/gazolja/szedi. Ilyenformán afféle mártír-hely volt a kert. Mert lehetett nagyokat nyögni és sóhajtozni jó hangosan, és fennhangon kijelenteni, hogy "bezzeg én ebben a melegben is megkapáltam" Szóval, ilyen előzmények után a kertet, mint olyat, helyből utáltam. Minden porcikáját. Amikor a húgomék megvették az addig kertként funkcionáló telket, akkor ugye ez a mártírkodás megszűnt (nem kell aggódni, van más forrás helyette, és legyen elég annyi, hogy most a járdaseprés az ősellenségem)
Ez a kert-mizéria pedig lassan-lassan feledésbe merült az emlékeimben. Aztán jöttek a virágládák. Először csak az anyáknapi virágoknak, amik, hogy, hogy nem, minden évben tovább maradtak életben. Még nálam is, aki egyébként sivatagi túlélőtáborra ítéltem minden virágomat. Nem azért, mert egy gonosz dög vagyok szadista hajlamokkal, hanem egész egyszerűen elfelejtettem meglocsolni őket. De végül eljutottunk oda, hogy egy egész nyáron is gyönyörködhettünk az ablakpárkányokon a virágokban. Sőt, továbbmegyek.. télen is volt zöld növény (sajnos fogalmam sincs a nevéről, anyukám vette nekem, mondván, ez kibír mindent..) a ládákban.
És aztán jött ez a tavasz.. amikor hipp-hopp azon kaptuk magunkat, hogy vettünk hét darab virágládát a meglévők mellé, és kigugliztam milyen virágot szeretnék bele.
Aztán ma délután azon kaptam magam, hogy miközben gondolatban már láttam a szép színes virágok között játszadozó kutyákat, elrévedt a pillantásom egy kicsit beljebb, és azon gondolkodtam, hogy vajon mennyire lehet nehéz megcsinálni azt a komposztáló is, és veteményes is akármit, amit valamelyik nap láttam. Merthogy tök jól mutatna, és milyen jó is lenne, ha csak ki kéne szaladnom egy csokor petrezselyemért odáig...nem pedig a zöldségeshez.
És itt gondolatban egy hatalmas felkiáltójel érkezett... mert hohóóóó! Ezt most tényleg én gondoltam? Kert? Vetemény? Hajjajjj...
Szóval, itt tartunk most. Nem, nem hiszem, hogy veteményezni fogok az idén, mert nincs hozzá hely (de ha lenne egy hétvégi házunk.. hmmm....hmm...), maradnak a virágládák. De ha jövő ilyenkor valami csirketartásról ábrándozom, lőjjetek le. Mert az már aztán tutira a vég lesz... gyűlöltem a csirkevágásokat. Meg a disznóvágásokat. :D :D
Itt kezdődik minden! Én annyira élvezem azt az "ültetősdit", pedig, pont egy zsebkendőnyi helyünk van nekünk is. De már annyi paradicsompalántát nevelek, mintha egy Óriási veteményesem lenne!:-)
VálaszTörlésMa mentek dokihoz? (lehet nem, de kedd ugrott be...)
Kezdek érted aggódni! :-DDDD (csak vicceltem) Örülök, hogy boldoggá tesznek/tettek a virágok.
VálaszTörlésAnikó: igen, ma mennek du. 3-ra.
szégyen, nem szégyen, én sem szeretek kertészkedni... de a virágokat nézegetni a kertben, virágládában nagyon szeretem. És én is mindig elfelejtem meglocsolni a virágokat, így nincs is túl sok szobanövényünk, ami van, azok is igazi túlélők:)
VálaszTörlésEgy veteményes tényleg jó lenne, csak ne nekem kelljen ásni-kapálni-gazolni, stb....
Köszi Eszter, kiváncsi vagyok, mit mond az orvos!
VálaszTörlésÉn is gondolok rájuk!
VálaszTörlésDius, te nem öregszel, hanem fejlődsz. :))) Ezt így hívják. :)
VálaszTörlésNekem egész szépek voltak a virágaim, amíg meg nem született az első csemetém....akkor valami történhetett az agyammal, mert az elmúlt 4 évben én is folyton elfelejtem locsolni őket....Fogynak is szépen. :/
A kertben pedig csak fű van. Némi gyommal vegyítve. :)
Mindig rengeteg virág volt az erkélyen, imádom amikor egy bögre kávéval meg egy jó könyvvel kikucorodhatok egy fél órára :)
VálaszTörlésA konyhaablakban évek óta van egy virágláda, rengeteg menta terem benne, snidling, petrezselyem, bazsalikom, rozmaring. Jó hogy mindig van friss, és tuti bio :). Tavaly vettem néhány paradicsompalántát, a Vince nagyon élvezte nézni, hogyan nőnek a kis paradicsomok és élmény volt reggelihez onnan szedni. Most tépősalátát nevelgetek, meg levendulát is vetettem, de a lelkesedésem nagyobb, mint a magok nőni akarása.
Tudod miért vonz a kert, a kapirgálás? Mert akkor legalább tudnám mit teszek az asztalra, mikor és mivel volt permetezve...
Bocs, ha hosszú voltam :)
Eszter, hát aggódhatsz... :P De mértem lázat a napokban, minden oké.. :)
VálaszTörlésAnikó, ó, azért a palánták nem hiszem, hogy az én világom.. de ki tudja még...
Bea, akkor mi hasonló kertészek vagyunk. :D Fel kéne találnunk a látványkertészeteket az ilyeneknek, mint mi.. :)))
Poppy, hát ez a mondatod nagyon tetszett. Ezentúl ezt fogom mondogatni magamnak,hogy nem öregszem, hanem fejlődök. :) Gondolom majd amikor már a gyerekek kevesebb energiát igényelnek tőled, akkor újra lesz a növényekre is elegendő időd. :)
Kata, egyáltalán nem voltál hosszú, mindig örülök, ha olvashatom a Ti gondolataitokat is.Ahogy téged olvastalak most, el is képzeltem ahogy ülsz a teraszon, és jó mélyet sóhajtottam (olyan de jó lenne sóhajjal).. :))
Én keretes házban nőttem fel. Nagy udvar, sok virág, fa és nagy kert. Minden munka, ami a házon kívül volt, az nekem büntetés volt. Így is maradt ez egy évvel ezelőttig, amikor is vettünk egy saját házat hatalmas udvarral és kerttel. Múlt évben még csak a rózsák és a fűszerkert érdekelt, na meg a virágládák. Bent is egyre több virágom volt. Mostanra ez úgy elhatalmasodott rajtam, hogy már van harminc orchideám és rengeteg más virágom is, rengeteg magot ültettem és nevelek hogy utána kiültesem a palántákat. Hihetetlen változás. Arról nem beszélve ugye, hogy idén lesz kialakítva konyhakertünk is, mert nagyon jó érzés otthon megtermelni azt, amit lehet. Szóval hajrá és ha csak virágládák vannak, akkor rakj egybe balkonos paradicsomokat is :-)
VálaszTörlés