Így azért ki lehet bírni, hogy megfordult a héten a hétköznapok és hétvégi napok aránya. Nyilván ha így lenne, akkor az elkölthető pénzösszeg is csökkenne egészen komoly mértékben, ami nem esne jól, de ez a másik rész ez többször is jól jönne.
Nem volt túlságosan mozgalmas nap ez a mai. Az összes főnököm szabadságon van, így aztán csend van és nyugalom. Kicsit olyan vihar előttinek is tűnik, de majd kiderül. Ami nagyon fontos volt, azt ma sikerült elintézni. Reméltem, hogy így lesz, mert mert ha hétfőn újra ezzel kellett volna foglalkozni, sokkal nehezebb lett volna már megoldani.
A nevelőapám covidos. Szerencsére nincs nagyon komoly baja, lázas volt csak, meg néha köhög, de az sem vészes. Még így is eléggé kétségbe van esve, igaz, ő egyébként is minden betegségtől jobban fél, mint az átlag. Műbillentyűje van, és cukorbeteg, ezért félősebb az átlagnál.
Balázs már egy hete szedi az allergiája miatt a gyógyszerét, ami remélhetőleg az idén is segít kordában tartani a tüneteket. Az egyéb mellékhatások megviselik rendesen, de a komoly allergiás rohamok elmaradása remélhetőleg kárpótolja.
Rolinak megérkezett ma az értesítő, hogy mikor mehet a tankönyveiért. Nálunk ugyan már rég nem nagy fakszni az iskolakezdés, leginkább abban érint majd csak, hogy esténként szendvicset fogok gyártani, de jól rácsodálkoztam erre, hogy már tankönyv?
Egyébként meg egy csomó embernek valahogy augusztus húsz után már vége is van a nyárnak, mintha tennénk egy pontot a nyár végére. Én mindig az utolsó pillanatig kiélvezem belőle, amit csak lehet, és minden évben remélem, hogy a szeptember is még inkább a nyárhoz sorolódik majd, mint az őszhöz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése