Hát én nem is tudom mi van velem, de mostanában mindig az van, hogy már hétfőn a pénteket várom, mint a megváltót. Ezeken a délutános heteken még sokkal inkább, mint olyankor, amikor reggeles vagyok. Mostanában büntetés minden ilyen nap, mert egész héten csak tízpercekre találkozom mindenkivel. Idő sincs semmire...mert az, aki kitalálta, hogy mindenre van idő, ha akarod, tuti, hogy nem járt több műszakban dolgozni. Mindent bele kell sűríteni abba a pár órába, ami rendelkezésre áll, mert munka közben nincs lehetőség sem interneten bármit megnézni, elintézni, sem másra. Ilyenkor, amikor délutános vagyok, legkésőbb fél 12-re mindennek készen kell lennie, főleg, ha még enni is szeretnék, mielőtt elindulok. Főzés közben ezerféle dolgot nézek meg, olvasok el, mert legközelebb este fél 10-kot lesz erre lehetőség. A közbenső időt egy érdekes burokban töltöm.
Este, mire én jövök haza, már mindenki fáradt, nyűgös, nincs kedvük beszélgetni sem. Én is fáradt vagyok, úgyhogy legtöbbször nem is akarom firtatni ezt a beszélgetés dolgot.
Na mindegy...majd csak lesz péntek is ezen a héten is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése