Délelőtt szépen elmentem a fülészetre a mai kezelésre, aztán jól nevelten kivártam a soromat a háziorvosnál is. Ő ma az oldalfájásommal foglalkozott elsősorban, ami mostanra elég egyértelműen inkább a bordám környéke már. Okosabb ötlete nincs, minthogy vagy a vírus következtében, vagy valami kisebb ütés hatására olyan sokk érte azt a területet, hogy az idegek rögtön nekiálltak védekezni, és kialakult ott egy kisebb gyulladás. Gyógymód nincs rá, fájdalomcsillapító, és esetleg még egy kis milgamma. Meg persze az idő, ami majd megoldja. Beszéltünk más, számomra kicsit aggasztó tünetekről is, de azokkal kapcsolatban türelemre intett. Egyszerre egy dologra koncentrálunk..most gyógyuljak meg, pihenjek, mert sápadtka vagyok, aztán ha majd jól leszek, és még mindig aggódom, akkor majd foglalkozunk azzal is.
Ha meg sápadt vagyok, akkor azon ugye sokat tud segíteni a jó levegő. Főleg, ha még órákat is eltölt az ember azon a jó levegőn. Amiatt sem kellett aggódnom, hogy majd a huzat nem tesz jót a fülemnek, mert be van dugva (mondjuk ettől már kicsit kezdek megőrülni). Meg ma kupameccsen is volt...kérdés sem volt, hogy ott e a helyünk. A meccs minősíthetetlen volt, gyakorlatilag leginkább a tábor által fenergen hangulat miatt érte meg leginkább ott lenni. Pedig amúgy nyertünk ..de hagyjuk is. Arra tökéletes volt, hogy a sápadtság kicsit eltűnjön, és hogy jól érezzük magunkat.
Készült családi szelfi is. Kicsit csonka, mert Patrik az egyetemen volt, de azért így is jó.
A képen kifejezetten jól mutatsz, tehát jót tett a levegő:) Gyógyulj meg hamar, hamar!
VálaszTörlés