Megy ez

Majdnem az egész délelőttöt azzal töltöttem, hogy a telefon a fülemre volt nőve, és próbáltam intézni az időpontot arra a bizonyos kisműtétre. Nem untatok mindenkit azzal, hogy mennyi sikertelen próbálkozásom volt, mindegy is már, mert végül a fáradozás meghozta az eredményét.
Először a kartonozóval beszéltem Fehérváron, ahol mondták, hogy nem kell időpont a szemészetre, fél kilenctől van rendelés, oda kell menni, és akkor ahogy sorra kerülök, úgy ellátnak. Megköszöntem, letettem. Aztán magamban számolgattam, hogy mikor lehet majd az, hogy nagy biztonsággal úgy mehetek oda, hogy már akár hozzá is lehet nyúlni. Közben még próbálkoztam másik szálon is, mert gondoltam, ha ismerőssel próbálkozom,az előrébb visz majd.
Aztán, miután ő nem vette fel, végül eszembe ötlött, hogy milyen hülye is vagyok, azért a szemészeti rendelőt is felhívhatnám Fehérváron, és megkérdezhetném, hogy hogy is megy az ilyesmi.
Nagyon kedves hangú doktornő vette fel, akinek elmondtam a problémát, és feltettem neki a kérdést, hogy valóban csak odamegyek, és megcsinálják? Mire mondta, hogy dehogy.. azért ez nem így megy. De nekem "szerencsém" van, mert a jövő hét péntekre szóló időpontját valaki lemondta, ezért oda engem be tudnak írni. Mondta, hogy átkapcsol az osztályra, ahol nyugodtan hivatkozzak rá, és irassam be magam. Így is lett, a kedves hangú doktornő után egy kedves hangú Nóri vette fel, aki be is írt jövő péntekre, elmondott minden tudnivalót.
Úgyhogy nem is olyan sokára megoldódik ez a dolog.

Erik füle továbbra is nagyon nincs jól. Ma is leszívták, és tettek bele ilyen gyógyszeres izét, ma már írtak fel neki antibiotikumot is. Holnap is menni kell megint, meg holnapután is. Szegény, nagyon megjárta.. nagyon fáj neki.