Mindig az van, hogy azok a napok, amiket olyan kis lazának gondolok, és még ráadásul időre is kell munka után ott lenni valahol, azok lesznek a leghúzósabbak.
Balázs szerint én vagyok a hülye, mert mindig mindent bevállalok, és megcsinálom, és így persze a problémák nagyon nagy százaléka is nálam jelentkezik. Ebben is van igazság, de a mai sztorira nem volt teljesen ráhúzható.
És ugyan volt egy próbálkozásom, amikor tíz perccel a megbeszélt hazaindulás előtt még jött a főnököm, hogy akkor menjünk a másik főnökhöz, hogy "dehát nekem tíz perc múlva mennem kell", mire leintett, hogy majd onnan egyenesen mehetek, de akkor most induljunk...Tudtam én, hogy nem tíz perc lesz az, és azzal is tisztában voltam, hogy érdemi segítséget nem fogunk kapni, de legalább főnöki utasításra végighallgattam, amit már amúgy is tudtam, mert próbáltam magamtól is megoldani, meg mástól is segítséget kérni. És persze, nem tíz perc volt, hanem huszonöt. És ott tartottunk, ahová saját kútfőből is eljutottam már azelőtt egy órával. Na de mindegy is...mivel késésben voltunk, enni már nem volt idő, csak felvettük itthon Eriket, és mentünk tovább.
A térdorvos nagyon szimpatikus ember volt, a röntgen szerencsére semmi csúnya dolgot nem látott. Kicsit az oldalsó szalagok megnyúltak, és még jó sok folyadék is van a térdében, de ez helyre jön beavatkozás nélkül, ha pihenteti. Nincs foci, nincs tesi még legalább két hétig. Nagyon csúnyán kattog is a térde, úgyhogy három hónap porcerősítő kúrára fogta. Tablettát kell szedni, napi kettőt. Ha három hónap múlva semmi javulás nem lesz, akkor injekciókat fog kapni a térdébe.
Úgyhogy most már megnyugodtam, mert normálisan megvizsgálták, semmi kapkodás nem volt, és végül is nincs nagy baj.
Még egy gyors vásárlást kellett tartani, de fél hat után már haza is értünk, és végre ehettünk is.
Dius, te ezzel a munkastílussal biztos nem fogsz elhízni :) ! Örülök, hogy Eriknél nincs semmi komoly!
VálaszTörlés