Mára már azért voltak terveim, hogy majd mit is fogok megcsinálni itthon. Nem volt semmi kőbe vésve, mert úgy voltam vele, hogy majd amihez kedvem lesz..
Aztán a kedv helyett a fejfájás elintézte az egész napomat, mert semmit nem hagyott csinálni. Az a fajta volt, amit sokan ismertek.. amit nem mulaszt el sem fájdalomcsillapító, sem görcsoldó, sem semmi, hanem egyszer csak eltelik annyi idő, amikor azt mondja, hogy na jó, itt eleget voltam, és abbamarad. Itt még most sem tartok, de azért vannak már előjelei annak, hogy lassan a távozás mezejére lép.
Ha szerencsém van, akkor holnap már nem lesz a vendégem.
De azért a mai napban volt jó is, mert olyan is történt, ami nem is tudom, hogy mikor történt utoljára. Amióta itt lakunk, azóta biztos, hogy nem... úgyhogy itt volt ennek az ideje. Ma délután Rolival kettesben néztünk egy filmet a kanapén ülve. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése